A Féknyúz jelenti: kiszivárgott Crin Antonescu március 14-i sepsiszentgyörgyi beszéde

Magyar véreim, ne lepődjenek meg, hogy ma itt látnak. Bennem a romániai magyarság leghűségesebb barátját tisztelhetik. Pár éve, mikor nem engedtem, hogy a tanügyi törvény garantálta tanügyi autonómiát biztosítsák a magyar tagozat számára, csupán a magyarok érdekében tettem. Sok román honfitársam kérte, hogy Dorohoi, Pascani, Targu Carbunesti városokban legyenek megint magyar orvosok, miként 1989 előtt. Az ott lakók azóta sem láttak diplomás egészségügyi szakembereket. Azt szerettem volna, hogy jól tanuljanak meg magyarul, hogy érvényesülhessenek, az ország minden táján.

Kérdezhetnék, honnan ez az elfogultságom, túláradó szeretetem a magyarok iránt? Most elmondom, magam is magyar vagyok. Családom csángó. Antalnak hívtak minket, de a kommunisták átváltoztatták Antonra és onnan nem volt megállás az Antonescuig. A keresztnevem is magyar: Liliom. Anyám mérhetetlen szeretete Molnár Ferenc iránt tette, hogy Liliom legyek, és egy aljas kommunista ármánykodás következtében ezt lefordították Crinre. Így lettem Liliomból Crin. 

Szóval itt vagyok a Magyar Szabadság napján és Antal Liliom, készen arra, hogy elnöke legyek Romániának. Egy Antal, egyenes mint egy Antal Árpád. 

Sokan azt mondták, hogy tíz évig nem csináltam semmit. Ez rágalom. Többet tettem mint bárki más. Hosszas tanulmányozás után arra, jöttem rá, hogy a legtöbb rosszat azok teszik, az országnak és a magyaroknak,  akik aktívak. Nos, igyekeztem semmit tenni, hogy ne ártsak. Így bizton állítom, hogy a legkevesebb rosszat én tettem ennek az országnak és ezen belül a magyaroknak tíz éven keresztül.

Ezt ajánlom a következő időszakra is. Fogadom, hogy semmit sem csinálok, ezáltal semmit sem ártok Önöknek. Kell ennél több? Sőt, a jövőben megengedem, hogy a Székely Nemzeti Tanács kikiáltsa az autonómiát. Minden nap este tíz előtt, az ablakon. A szimbólumait mindenki használhatja, szabadon, korlátok nélkül, az otthoni négy fal között. Szeretném, ha a magyarság otthon érezné itt magát. Mert itt minden szép lesz mint egy Liliom. Higgyenek nekem. Sokat tanultam az itteni népektől, például szerénységet Tamás Sándortól, egyenes beszédet Borboly Csabától. Higgyék el, semmi különbség nincs köztünk, ha ígéretekről van szó. 

Hallottam, hogy Önök itt nagyon szeretik a Szabadságot. Nos bejelentem, hogy mostantól, az itteniek számára elérhető lesz a Szabadság. Holnaptól tíz személynek előfizetek a kolozsvári Szabadság napilapra. Ha szabadság kell, Szabadság legyen.

A Tulipán és a Liliom egyformán virág. Éljen az agyarság féljen a nemzet! 

Ui.

A fenti szöveg minden sora hazugság, nem szabad elhinni belőle semmit sem. A valóság sokkal riasztóbb.

Gás Pár Rikka Tilla finn atléta