A kilencvenes években, amikor napilapnál dolgoztam, a külpolitikai szerkesztőségi szobába bekopogtatott egy középkorú nő. Jól öltözött, kulturált viselkedésű és beszédű hölgy volt. Azt mondta, hogy rendkívül fontos információt akar közölni, de eddig minden szerkesztőségben süket fülekre talált a mondandója. Nos, szerinte nagy veszélyben vagyunk egész Európában, mert a japánok távolról „besugároznak” minket, és ezáltal befolyásolják, irányítják cselekedeteinket, átprogramozzák az éteren keresztül az agyunkat.
Nyilván furcsa orvosi eset ez, hiszen pszichiáterek többször emlékeztek vissza olyan emberekre, akik normális mindennapi életet élnek, kitűnő szakmai munkát végeznek, remek családapák, de van valamilyen „flúgjuk”. Az utóbbi évtizedekben azonban lábra kapott egy olyan jelenség, amit összeesküvés-elméletnek, konteónak neveznek, és nem holmi elmebetegek agyában vert gyökeret, hanem mindennapi hírfogyasztókéban. Persze nem ők találják ki a konteókat, hanem a Facebookról, a Youtube-ról, vagy a romkocsmák pultjáról szívják magukba.
A pandémia idején a csőszerelő felvilágosított engem, hogy nincs járvány, ezt a mindenható háttérhatalmak találták ki, mert korunkban nem lehet világháborút kirobbantani, viszont szükség van egy újabb gazdasági válságra, és csak így lehetett megoldani a világgazdaság újbóli felosztását. Ugye, ismerős? Szakács barátom szentül hiszi, hogy a vakcinába helyezett 5G-s chippel akarnak ellenőrizni minden embert a földön. És emlékezzünk azokra a konteókra, amelyek arról szólnak, hogy a földöntúliak már rég itt sétálnak közöttünk, az egyik talán most fogott velem kezet, vagy szeretkezett a szomszédasszonnyal.
Egy időben sokan vallották, hogy Neil Armstrong és társa 1969-ben nem is járt a Holdon, az egész csupán megrendezett kamu volt. Az Egyesült Államokban járványszerűen terjed az úgynevezett QAnon néven futó elmélet, különösen a republikánus párt támogatóinak körében. Lényege: egy anonim weboldalon valaki „felfedte,” hogy Trump valójában „titkos háborút vív az Egyesült Államokat irányító, sátánista, pedofil elittel”. Ezzel kapcsolatban ez a Q fedőnevű személy Hillary Clintonra vonatkozóan terhelő bizonyítékok létéről vélt tudni. A Capitoliumot megostromlók közöttt számos Q-hívő volt.
Aztán ott van az Új Világrend elnevezésű konteó, amely szerint az emberiséget egy titkos társaság irányítja, és az a célja, hogy nyílt diktatúra alá hajtsa a földkerekséget. Amerikában egész csoportosulások léteznek, amelyek készülnek a „titkos elit” elleni harcra, fegyvereket és élelmet halmoznak fel maguknak.
Hahotára ingerli még a kisiskolásokat is a laposföld-hívők elmélete. Pedig konferenciákat is tartanak, amelyeken, úgymond, bizonyítani próbálják, hogy a kerek földgolyót ábrázoló képek hamisítványok vagy csak a kamerák „halszemhatásának” eredményei. Szerintük északi és déli sarkkörök sem léteznek, hanem az egész óceánt egy nagy jégfal tartja egybe, másképpen lefolyna a víz a korongról. Közülük többen úgy vélik, a Nap kering valójában a Föld körül.
Mindazonáltal óva inteném magunkat attól, hogy elhamarkodottan elmebetegeknek tekintsük a konteó-terjesztőket. Ennek a magatartásnak a hátterében az áll, hogy a világ tényleg átláthatatlan, nem tudhatjuk, mi van a színfalak mögött, ezért – akárcsak az ősember, aki nem ismerte a villámlás okát – megteremtette saját képzeletében a mennydörgő szellemeket. A konteógyártás hajlama az emberi agy természetéből adódik, amely sokszor felülírja a tanulással szerzett tételeket. Az említett elméletek gyakran logikus magyarázatnak tűnnek olyan eseményekre vagy helyzetekre, amelyeket nehéz megérteni. Ezért azt a téves érzést kelthetik egyes emberekben, hogy rejtett összefüggéseket látnak át, és logikai csavarral azonosítani vélik az összeesküvőket. Bizonyítékot pedig mindenre lehet találni, mert az emberi fantázia végtelen.
Az összeesküvés-elméleteket nehéz megcáfolni, mert aki ezeket vallja, annak hite megingathatatlan. Márpedig Popper Péter írta egyszer, hogy a hit nem más, mint tudás nélküli bizonyosság. Konteós emberrel ezért nem érdemes vitatkozni. Aki pedig nemcsak hisz valamiben, hanem tud is valamit, az a végtelenségig kételkedik saját tudásában, mert a valódi megismerés soha le nem záruló folyamat, és a tudás birtokában lévő ember bármikor számíthat arra, hogy a valóság megcáfolhatja jelenlegi tényleges tudását. Én is csak addig hiszek a Föld gömbölyűségében, amíg a tények rá nem cáfolnak, vagyis amíg le nem csúszom a korong peremén az óceán vizével együtt a világűr semmijébe.
