Az írószövetség és az írói társaságok közel ötven, az elmúlt esztendőben megjelent művet díjaztak ezekben a napokban. A szám csak az első pillantásra tűnik szinte túlzottan nagynak, valójában azonban az irodalmi termés gazdagságát, sokrétűségét, változatosságát bizonyítja, és arról a demokratikus gyakorlatról tanúskodik, amely a legjobb alkotások országos szintű díjazását összeköti a bukaresti és vidéki írói társaságok munkájának serkentésével és a díjak odaítélésében is kifejezésre jutó tekintélyének növelésével.
Költészet, próza, drámairodalom, gyermek és ifjúsági irodalom, publicisztika és riport, irodalomkritika és irodalomtörténet, műfordítás románból és románra – íme, ezekről a területekről kerültek ki a díjazott művek. Pártunk következetes marxista–leninista politikájának megfelelően, az írószövetségi díjak szabályzatának értelmében a díjazottak között ezúttal is ott olvassuk a román irodalom közismert nevei mellett az együttélő nemzetiségek nyelvén alkotókét is. A kölcsönös megismerés, a testvériség elmélyítésének jegyében külön díj jutalmazza a műfordítást románból az együttélő nemzetiségek nyelvére. A díjazott művek száma, változatossága és minősége beszédesen vall irodalmunk állandó fejlődéséről, gazdagodásáról, az alkotást serkentő légkörről és ugyanakkor arról az érdeklődésről, amellyel az írott szó művészei a társadalmilag-esztétikailag egyaránt jelentős témák felé fordulnak, kortársainkról és kortársainknak írnak.
Mint mindig, ezúttal is jó néhány elsőkönyves író indulását fémjelzi pályakezdői díj. Ezek a díjak az előttük járó nemzedékek baráti kézfogásaiként segítik a fiatalok első lépéseit, az olvasók érdeklődésébe és figyelmébe ajánlva őket. Említésre méltó, hogy ezúttal jó néhány kezdő román alkotó mellett az első hazai ukrán regényt és egy jiddis költő első kötetét is érdemesnek találta díjazásra a zsűri, annak jeleként, hogy hazánkban a szocialista kultúránk egységében összefonódó román, magyar, német és szerb irodalom mellett más nemzetiségek írott kultúrája is egyre inkább virágzik.
Az írószövetségi díjak kiosztása kiemelkedő mozzanatként illeszkedik be az írószövetség – és más alkotási szövetségek – lendületes és sokágú tevékenységébe, amely pártunk programjának célkitűzéseiből kiindulva, a szocialista humanizmus eszmeiségétől áthatott, napjaink társadalmi átalakulásához ezernyi szállal kötődő művészi alkotás fejlesztését, elmélyítését, hatékonyságának növelését és magasabb szintre emelését szolgálja. Az emberek közti kapcsolatok és az emberek benső világának alakulása, mindaz, ami körülöttünk, bennünk és általunk végbe megy, kiapadhatatlan ihletforrást jelent az elkötelezett írónak és művésznek. Az elkötelezettség a mi számunkra egyértelmű: olyan műveket kell az olvasók kezébe adni, amelyek magasrendű eszményeink, a szocialista etika jegyében sajátos módon, sajátos eszközökkel élni segítenek az embereknek, hozzájárulnak a valóságban végbemenő folyamatok tudatosításához, mind annak a megerősödéséhez, ami életünk minden területén a szocialista emberség következetes érvényesítését mozdítja elő.
Ahogy minálunk az egyre szaporodó számú olvasóknak és a művészet más barátainak életszükségletévé vált az alkotómunka eredményeinek ismerete, éppúgy az írónak és a művésznek is szüksége van arra a társadalmi érdeklődésre és megbecsülésre, amely ezúttal a díjak kiosztásában kifejezésre jutott, s amelynek ezernyi formája szüntelenül növeli igényességünket és felelősségünket a leírt szó és a benne foglalt emberi-művészi igazság iránt
Megjelent A Hét VI. évfolyama 26. számában, 1975. június 27-én.
