A rémhírterjesztést jobb helyeken büntetik, akkor is, ha tudatlanságból történik. Mi persze ebben sem követjük a hanyatló nyugatot, nálunk véleménynyilvánítás ürügyén fő műsoridőben folyik a népbutítás és ijesztgetés a kormányközeli médiákban.
Hétfőn este a Hír TV Vezércikk című műsorának egyik témája Orbán Viktor bejelentése volt, miszerint kormánya vissza akarja adni a magyar honvédség megbecsültségét, erejét. Ezért nagy ívű haderőfejlesztésbe kezd a kabinet, mert mint mondta, most olyan időket élünk, amikor jó okunk van komoly veszélyeket felfedezni az ország határainál, ilyen a háború, és az, hogy nyugatról fegyverek áramlanak a frontra. Kimondatlanult már ezek a mondatok is azt sugallják, hogy Magyarországnak tartania kell egy esetleges ukrán támadástól, hiszen azok a fegyverek kizárólag Ukrajnába áramlanak.
A tévéműsorban a közpénzekkel kitömött CÖF-alapító politológus vezetője már le is fordította mindenki számára érthetően a miniszterelnök szavait. Azt állította, azért kell erős hadsereggel rendelkeznünk, mert „Ebben a jelenlegi helyzetben alakulhatnak bárhogyan az események. És ha csak annyit mondunk, hogy Ukrajna egy bizonyos helyzetben például arra gondol, hogy Magyarország neki túlságosan sok gondot okoz, hogy a kárpátaljai magyarokkal gondjai vannak, gondoljunk most a munkácsi vár tetejéről a turulszobor levételére. Tehát ha feszültebbé válik a helyzet, akkor Ukrajnában is sok mindenre gondolhatnak bizonyos vezetők a magyarokkal kapcsolatban. Tehát nem árt ez a felkészültség, elvontan, szimbolikusan sem, és abszolút konkrétan sem.”
A felkészültség a tájékoztatásban sem árt. A kijelentés azért döbbenetes, mert a nyilatkozó politológusként nyilván tisztában van azzal, hogy feltételezése nemcsak ijesztő, hanem abszurd is. Magyarország a NATO tagja, megtámadása esetén aktiválódik a kollektív védelemről szóló ötös cikkely, vagyis Magyarország megtámadása a NATO megtámadásának minősülne. Ezt még Vlagyimir Putyin sem kockáztatja meg, nemhogy a NATO és a NATO tagállamok fegyvereivel, anyagi segítségével védekező Ukrajna.
A létéért küzdő Ukrajnát kormányközeli véleményformálók nem egyszer nevezték már latorállamnak, kimondva azt, amit a magyar vezetők csak sugallani merészeltek. Ezek után nem kellene csodálkoznunk azon, hogy a munkácsi várban az ukrán-magyar együttélés szimbólumaként néhány éve visszaállított turul madárt az ukrán szigony váltja az obeliszken. Az Orbán-kormány nemzetpolitikája kapcsán évek óta figyelmeztet a határon túli értelmiség egy része – lehet Budapesten nagyot mondani az ukrán, román, szlovák stb. döntésekről, vitás, szimbolikus történelmi kérdésekről, lehet a helyszínen fehér lovon, kakastollal virítani a diplomáciai mentesség birtokában, ezek a szavak előbb-utóbb a helyben élő kisebbségen fognak csattanni. De már nem csak rajtuk.
Baljós hasonlat jut eszembe. A putyini diktatúrát nyögő oroszokat azért nem látják szívesen az európai demokráciák, mert úgy gondolják, hogy a népnek is felelőssége van abban, mit tesz, mit mond elnöke, kormánya és az ország propagandamédiája.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. október 15-én.