Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben és Washingtonban! – mondta februári évértékelőjében is miniszterelnökünk. A szlogen 2014-ben, az „Üzenjük Brüsszelnek:..” plakátkampánnyal robbant be a központi propaganda vezérelemeként, azóta is állandó kelléke ennek az eszköztárnak. De meggyökerezett szélesebb körben is, az idei március 15-e kapcsán is számtalan bejegyzés tűnt fel a közösségi médiában ezzel a logóval. A hülyeség járványszerű terjedésén túl csak az a bökkenő vele, hogy tiszteletet nem követelni, hanem kiérdemelni kell. És persze viszonozni sem ártana, mert előbb-utóbb törvényszerűen elpárolog, mint a viszonzatlan szerelem.
Nemzeti ünnepünkön például évtizedek óta minden román miniszterelnök és államfő, politikai hovatartozástól függetlenül, veszi a fáradságot, és megemlékezik a jeles napról, amely állampolgárai egy része számára is ünnep. Szlovákiában kevésbé honosodott meg, de Zuzana Caputová államfő, változtatva ezen, nem feledkezett meg idén sem minden jót kívánni az ünneplő magyaroknak. A közösségi médiában román és szlovák közszereplők, civil szervezetek, egyszerű emberek sora üdvözölte a magyar forradalom ünnepét.
Apró, de jelentős gesztusok, amelyek fentről indulva értek le a civil szféra és a lakosság szintjére a környező országokban. Hasonló magyar gesztusnak azonban nyomát sem találni. A kormányzat egyetlen érdemleges, más nemzet ünnepe kapcsán tett gesztusa talán az az otrombaság volt, amikor 2016-ban megtiltották a magyar diplomatáknak a román nemzeti ünnepen való részvételt. Pedig hazánk lakosságának is közel tíz százaléka más nemzetiségű, a magyar politikai nemzet olyan tagjai, akik egy másik kulturális nemzethez is kötődnek, ergo van más nemzeti ünnepük is, mint az itthoni piros betűsek.
Kezdhetnénk a több tiszteletet például velük, hiszen az ő „anyaországaiktól” mi már megkaptuk.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. március 17-én.