Oroszok és kínaiak tolonganak a magyar spájzban, s a befőttel együtt a türelem is fogy. Mindkét oldalon. Nem, nem az a baj, hogy orosz gázzal fűtünk és racionális gazdasági kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal, hanem az, hogy Putyin trójai falovának szerepét vállaltuk fel tudatosan, és az orosz gázzal együtt importáljuk a Patyomkin demokrácia szellemiségét és eszköztárát is. A kínai Fudan egyetem is kétségtelenül a világ élvonalába tartozik, nem hiába ápol vele szakmai kapcsolatot sok más illusztris nyugati egyetem között a Yale is, vagy akár a budapesti Semmelweis és a Corvinus.
Az együttműködés sosem baj, a tudatos agymosás annál inkább. Az Európai Parlament minapi jelentéstervezete az EU demokratikus folyamataiba való külföldi beavatkozásról és félretájékoztatásról elítéli a magyar kormány döntését a Fudan kampuszának megnyitásáról. A jelentéstevők szerint az ártó szándékú külföldi beavatkozás nem közvetlenül tetten érhető formája, hogy külföldi szervezetek partneri kapcsolatra lépnek egyetemekkel, iskolákkal és kulturális központokkal. Nálunk pedig szaporodnak az olyan oktatási intézmények, amelyek erre kiváló lehetőséget adnak (lásd Erdogan török-magyar iskolája), s velük együtt a kormányzati kommunikáció ellentmondásai is.
Ha Soros György kis magánegyeteme annyira veszélyes volt a magyar szuverenitásra és az orbáni demokráciára nézve, hogy ki kellett ebrudalni az országból, akkor tényleg veszélytelen a kínai állam által létrehozandó nagyszabású kampusz? Tényleg fölöslegesen aggódunk, kik nem illiberálisnak szeretnénk a demokráciát és unortodoxnak a jogállamot?
A fenntartó kormányzat „nem befolyásáról” pedig csak annyit: látott már valaki az Orbán-kormánnyal szembeni elítélő megnyilvánulást az erdélyi Sapientia, a szlovákiai Selye János vagy a kárpátaljai Rákóczi Ferenc főiskola vezetői, tanárai, diákjai részéről?
Megjelent a Népszava Vélemény oldalán 2021. december 18-án.