Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökének múlt csütörtöki közlése alapján az MTI és magyar hírforrások arról írtak, hogy „magyar–román közös kezdeményezésre” az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangú döntéssel felkéri a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg az ukrán kisebbségvédelmi törvényt. A hír igaz, csak kissé sántít – a kezdeményező Titus Corlatean román ET-képviselő volt, amelyhez csatlakozott Németh Zsolt és Gurmai Zita szocialista képviselő is, így lett belőle „magyar-román” közös fellépés.
A központi kormányzati kommunikáció nem sietett szétkürtölni, pedig az utóbbi idők, talán egyetlen ésszerű döntése volt, amelyet a kárpátaljai magyarok védelmében hozott meg Budapest.
2017, a jogfosztó ukrán oktatási törvény elfogadása óta magányosan szájhősködik és vétóz a magyar kormány, tovább rontva a legnehezebb sorsú határon túli magyar kisebbség helyzetén. Az egyetlen eredmény, hogy a magyar a második legutáltabb nemzetté vált Ukrajnában. Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy ha egy intézkedés több nemzeti közösséget sújt, azt orvosolni is csak közös fellépéssel lehet. Csakhogy ehhez a magyar diplomáciának is be kellett volna látnia, hogy ha a négy legérintettebb uniós ország – hazánk mellett Románia, Bulgária, Lengyelország – közösen keresi a nemzetközi jogorvoslatot, annak más súlya van. De Budapest évek óta különbejáratú magyar ügyként kezeli a kérdést, Ukrajna integrációs törekvéseinek blokkolásával elriasztja a többi országot. Most viszont a legutolsó lehetőség forog kockán. Az uniós tagjelölti státushoz kapcsolódóan Ukrajnának a Bizottság felé jelentést kell tennie több pontban, amelyek közül a 7. a kisebbségekkel kapcsolatos, a csatlakozási tárgyalások során pedig következik az ukrán törvények kötelező uniós jogharmonizációja. Az EU tagországai bekapcsolódhatnak ebbe a folyamatba és az ukrajnai kisebbségekkel rendelkező tagországok, hallathatják a véleményüket, feltételeket és javaslatokat fogalmazhatnak meg. Négy tagállam négy biztost jelent, aminek súlya nyilván más, mint az Orbán-kormányé egyedül. Még nem késő az ébredés, hacsak nem a kárpátaljai magyarság áttelepítése a cél.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. január 31-én.