„Ha az egészségem engedné, nagyon szívesen csatlakoznék hozzá” – így reagált Orbán Viktor kijevi és moszkvai „békemissziójára” Robert Fico, aki szombaton először szólt a nyilvánossághoz az őt ért május 15-i merénylet után. A lábadozó szlovák miniszterelnök Facebook-bejegyzésben is méltatta magyar kollégája partizánakcióját. „Azok közé a politikusok közé tartozom, akik támogatják az azonnali tűzszünetet és béketárgyalások megkezdését Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió részvételével.”

Az Európai Unió és a NATO elhatárolódása után Fico szavai jelentik az első méltatást Orbán békemisszió­ja kapcsán, de a miniszterelnököt szemmel láthatóan csöppet sem zavarja, sőt, ha egyedüliként tetszeleg az Európát megmentő békeapostol szerepében. Színjáték ez a javából, jó volna tudni, ki a rendező és a forgatókönyvíró.

Vlagyimir Putyin, az agresszor, aki a II. világháború óta első európai elnökként indított hódító háborút egy szuverén ország ellen, eddig minden béketervet és felajánlott közvetítést visszautasított. A múlt héten épp Recep Tayyip Erdogant, a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező Törökország vezetőjét kosarazta ki, aki a háború elején már sikerrel közvetített az azóta befuccsolt, de egy ideig működő ukrán−orosz gabonaexport-egyezmény tető alá hozásában. Erdogan sem szakított Putyinnal, de mindeddig soha nem ment szembe a NATO álláspontjával az ukrajnai háború kérdésében, az első pillanattól fegyverrel támogatja Ukrajna önvédelmi harcát, olyannyira, hogy az ukrán haderő első látványos sikerei a török drónoknak voltak köszönhetők.

Hogy milyen békét ajánl Orbán Kijevnek és Moszkvának, azt nem tudni, mert ez a békemisszió nem a részletekről szól. Még sosem árulta el a magyar miniszterelnök, pontosan hogyan is képzeli ezt a „legyen azonnal békét”, csak az tudható, hogy még sosem szólította fel Oroszországot csapatai kivonására. Azt viszont már elmondta, hogy Ukrajnának nem kellene ragaszkodnia ahhoz, hogy a tűzszünet mint a béketárgyalások alapfeltétele csak az orosz csapatok kivonása után lehetséges.

Nem Orbán az egyetlen európai vezető, aki tiszteletét tette Putyinnál, osztrák kollégája már a háború első heteiben lekörözte. De Ausztria nem NATO-tag, Karl Nehammer nem volt az Európai Unió soros elnöke, s nem is játszotta meg, hogy önmagán és kormányán kívül bárkit képviselne.

Hogy mégis mi ez az össz­európai és NATO-vezetői „hiszti” Orbán moszkvai útja kapcsán? Talán a hatáskörátlépésen túl például az, hogy a nehammeri tapogatózás óta sok víz lefolyt a Moszkván, fény derült sok, az oroszok által elkövetett háborús bűnre, a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. A miniszterelnök mindenképpen bezsebelheti azt a kétes dicsőséget, hogy első uniós vezetőként parolázhatott a körözött háborús bűnössel a Kremlben, közvetlenül Kim Dzsongun után.

Azt Orbán Viktor is elismerte, hogy Magyarországnak nincs mandátuma a béketeremtésre, de mint mondta, „tudunk jó eszköz lenni” ennek érdekében. A Kreml számára mindenképpen kiváló eszköz vagyunk, Putyin leghasznosabb idió­tái.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. július 8-án.