Megnyugodtam, humanitárius támogatást kaphatok Oroszországtól, ha bajba kerülök, mert Magyarországnak a Kreml értékelése szerint megfelelőek a szellemi és erkölcsi értékei. Az „orosz szellemi és erkölcsi értékekkel ellentétes, destruktív magatartást tanúsító” negyvenhét országot felölelő új moszkvai listát a hagyományos szellemi és erkölcsi értékeket valló külföldieknek nyújtott humanitárius támogatásról szóló elnöki rendeletnek megfelelően hagyták jóvá, és Magyarország nincs rajta.
Noha, elméletileg mi magyarok mind átmegyünk a Kreml szűrőjén, azért akad néhány tisztáznivaló részletkérdés. Ha bajba kerülök ugyebár, akkor a saját hazámban kerülök bajba, azzal a hatalommal (kormányzattal) gyűlik meg a bajom, amelynek értékelése alapján Magyarország megszerezte e piros pontot a Kremltől. Vagyis, talán mégsem kaphatnék humanitárius segítséget Moszkvától, hiszen lista ide vagy oda, aligha egyezne a szellemi és erkölcsi értékrendünk. Nagy rajongója vagyok ugyan az orosz kultúrának, Szvetlana Ulickaja, Vlagyimir Kara-Murza és igen sok száműzött, vagy szibériai büntetőlágerekben raboskodó orosszal azonos is az értékrendem, de ők is mind egy másik listán – a külföldi ügynökök és/vagy a terroristák és szélsőségesek listáján szerepelnek.
Van azonban itt egy másik gubanc is. E moszkvai listázás szerint is Magyarország „szellemi és erkölcsi értékei” beilleszkednek a hagyományos orosz – értsd putyini – értékrendbe, az európaiból viszont teljességgel kilógnak. Az Európai Unió egészében rajta van a feketelistán, két tagországa –mi és a szlovákok – kivételével.
Ez a lista az utóbbi idők egyik legbeszédesebb figyelmeztetése, hogy megtörténhet, ami ép ésszel elképzelhetetlen: pártunk és kormányunk igenis kivezetheti hazánkat a nyugati civilizációból. Bár inkább csak formálisan, még az EU része vagyunk. De mi a garancia arra, hogy az is maradunk?
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. szeptember 25-én.
