Fellélegzett az Európai Unió Nicușor Dan romániai elnökválasztási győzelme után. Bukarestben nem tűzik ki a Cotroceni-palotára a MAGA zászlót, a kormánypalotán sem fog lengedezni a Vasgárda zászlaja valami pánortodox, a Kremlnek kedves lobogó társaságában. Egyelőre. Nicușor Dan győzelmével az Európai Unió és annak alapértékei mellett elkötelezett román szavazók többsége megnyerte ezt a csatát, ám egyáltalán nem biztos, hogy a háborút is. Románia és az EU időt nyert, reménykedhetünk, hogy okosan használja ki.
Az ország megosztottsága nem új keletű, de ezúttal sokkal tragikusabb. Az eddigi választásokon is általában Erdély és Bukarest − esetleg a moldvai fővárossal, Iași-sal kiegészülve − képviselte a „haladóbb”, európaibb értékeket, csakhogy az „ókirályság” mindeddig nem egy nyíltan szélsőséges, Kelet felé forduló, euroszkeptikus párt, eszme és jelölt mögé sorakozott fel, hanem egy szavakban mindig elkötelezetten európai, de valójában sokszor tévelygő, a tekintélyelvűséggel kokettáló alakulat mögé. Most viszont a román szavazók 46,4 százaléka nyomta pecsétjét egy olyan szélsőjobb jelöltre, aki egy a Kreml által támogatott neofasiszta miniszterelnököt ígért az országnak, aki az EU egységét bomlasztó Orbán−Fico-tengely erősítése lett volna az Európai Tanács döntéshozatalában, aki már belengette a „tisztogatást” és némi államosítást is.
George Simiont ezúttal ugyan legyőzte Nicușor Dan, de ha az új elnök és a rövidesen felálló új kormány nem tudja orvosolni azokat az elégedetlenségeket, amelyek Călin Georgescu tavaly novemberi meglepetésgyőzelméhez és Simion első fordulós fölényes győzelméhez vezettek, félő, hogy a következő választáson megfordulnak az arányok.
Már maga a tény, hogy ez a két jelölt állt szemben egymással, azt jelzi, hogy bajban van Románia és bajban van az Európai Unió. A liberális progresszív, független jelöltként induló Nicușor Dan ugyanúgy a fennálló viszonyok elleni masszív tiltakozás megtestesítője, mint Călin Georgescu és a most az ő képviseletében induló George Simion a jobbszélen. Dant a kormánykoalíció pártjainak a jelöltjével szemben indították civil csoportok, így mutatva piros lapot a hagyományos pártoknak, a parlamenti jobb- és balközépnek. Második fordulós győzelme már a józan észnek és az önvédelmi reflexeknek köszönhető. Ezzel Románia megállt a szakadék szélén, és nyert több mint három évet – 2028 végén rendeznek parlamenti választásokat – arra, hogy tisztázza: képes-e, akar-e az európai úton maradni, vagy inkább egy tekintélyelvű Vezért keresve magának elindul a kelet-közép-európai „szuverenisták” által járt úton.
Nicușor Dant Bukarest, Erdély és nagymértékben az erdélyi magyarság választotta meg Románia élére. A székely megyékben 90 százalék fölötti támogatottságot ért el, de minden magyarlakta közösségben tarolt. Ez reményt ad arra is, hogy az erdélyi magyarság – vezetőivel egyetemben – felismeri, hogy nem lehet büntetlenül egyszerre két kapura játszani, s rádöbben arra, hogy a budapesti „nemzeti kormány” által képviselt erős nemzetállamok Európája Călin Georgescu és George Simion Európája. Egy olyan Európa, amelyben nincs helye a nemzeti kisebbségeknek sem, amelyben nincs helye a más nyelven beszélőknek, másként gondolkodóknak, szabad sajtónak és szabad véleménynyilvánításnak sem. E jövő kivédésére egy emberként ment szembe Orbán Viktor útmutatásával az erdélyi magyarság.
Kérdés, lesz-e ereje beismerni azt is, hogy a magyar miniszterelnök által képviselt, az uniós fősodorba bevitt eszmék kövezték ki a talajt a román neofasiszta szélsőjobb számára is.
Az EU megpróbáltatásai azonban folytatódnak. Két hét múlva egy másik uniós és NATO-s kulcsország, Lengyelország szavazói választanak elnököt. A tét ugyanaz, az ország ugyanolyan megosztott, mint Románia – földrajzilag, társadalmilag egyaránt. Az előjelek nem kedvezők, az EU-párti jelölt hajszállal vezet, de „szuverenista” kihívója számíthat a 3. és 4. helyen végzett, több mint 20 százalékot begyűjtő szélsőjobbosok támogatóira. Az európai értékekre támaszkodó lengyel demokrácia is válaszúton van, a román minta mankó lehet számára.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2025. május 20-án.