A Várhelyi Olivér magyar uniós biztos körüli bizonytalanságban egy valami biztos: az Európai Bizottság igencsak jól tenné, ha pontot tenne, így vagy úgy, az egyik tagja szakmai integritását megkérdőjelező ügy végére. Már csak saját hitelessége, de nem utolsósorban a vád súlyossága miatt. Ugyanis a bővítésért felelős magyar biztost a bosnyák sajtó, és ennek nyomán a nemzetközi is, nem kevesebbel vádolta meg, mint hogy különalkut kötött a Balkán és a régió stabilitásának romba döntésén ügyködő szakadár szerb vezérrel, Milorad Dodikkal.
Az Európai Bizottság malmai köztudottan még Istenénél is lassabban őrölnek, de legalább akkor nem ártana gyorsan lépni , amikor egy háború dúlta övezetben újra a puskaporos hordóba került a kanóc. Nem csak a 705 tagú Európai Parlament 30 képviselője követeli Várhelyi szerepének kivizsgálását: több boszniai párt is eljárást szorgalmaz a magyar biztos ellen, aki a bosznia-hercegovinai sajtó által nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvek szerint azt ígérte a daytoni békével tető alá hozott hármas államszövetséget épp szétrobbantani készülő, a srebrenicai mészárlást is tagadó Milorad Dodiknak, hogy uniós fejlesztési pénzeket kap, ha fél évre visszafogja elszakadási törekvéseit.
A másik bizonyosság, hogy egy biztosnak az EU-t, nem pedig az őt delegáló kormányt kell képviselnie. Várhelyi Olivért viszont a térségbeli média nemegyszer vádolta meg már azzal, hogy nem az EU, hanem Orbán Viktor politikai érdekeit szolgálja – amelyek ez esetben is különutasok és veszélyesek. Szavak szintjén ugyan a magyar miniszterelnök is a Nyugat-Balkán integrációját támogatja, a gyakorlatban viszont a helyi autoriter, kétes politikusok, mint Milorad Dodik, Nikola Gruevszki, Aleksandar Vucic és társai erősítésével épp e folyamatot akadályozza. Ezzel viszont az orosz és kínai befolyás erősödését segíti a Balkánon. Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping köszöni.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. január 15-én.
