A keresztény Európa gyenge és nagy bajban van
Több helyen olvasni a nyugati lapokban, hogy Orbán megszégyenítette az EU-t azzal, hogy hivatalosan is kiállt Kirill pátriárka mellett, azaz háborús bűnök elkövetésére uszító, a háborús bűnöket vallási indíttatása alapján relativizáló, illetve a véres háborúban egyenesen Isten gondviselői szerepének megnyilatkozását láttató egyházfő mellé. Ez igaz, ám eközben az EU – mint már annyiszor – ostoba, elképesztően hibás és az EU politikusok többsége számára még mindig felfoghatatlan következményekhez vezető meghunyászkodásával boldogan hagyta magát megszégyeníteni. És ez maradéktalanul sikerült, amin már nem segít néhány utólagosan eldörmögött, obligát ejnyebejnye.
De miért érte meg Orbánnak a Kirill pátriárka melletti kiállás, miközben az EU azokat az orosz oligarchákat is szankcionálta, akik nem azonosulnak Putyin gyilkos háborújával. Kirill a háború elkötelezett és bősz apologétája, aki szerint „az ellenséggel szemben nincs megbocsátás”, s „az ellenség pusztulása Isten igazságos ítélete.” S miközben orosz ortodox egyházi személyek (nem sokan, mindösszesen 286-an) élesen tiltakoztak a „gyilkos testvérháború” ellen, s a „szenvedéseknek méltatlanul kitett ukrajnai testvéreket” hozták szóba, Kirill a szovjet idők jól ismert hazug fordulatával élve annak örvendezett, hogy az Isten ostoraként fellépő orosz seregek a nyugati világ bosszújától és dühétől védik meg a donbásziakat, akik nem rendezték meg a Pride-ot. (Ha nem is ugyanezen ok miatt, de hasonló hősies elköteleződéssel védték meg a szovjet csapatok annak idején Magyarországot és Csehszlovákiát.) S miközben Ferenc pápa is éles szavakkal nyilvánította ki nemtetszését Kirill szerepét illetően, Orbán lángpallossal a kezében védelmezi az orosz pátriárkát.
De miért is? Csak nagyon-nagyon mellékes, úgyszólván érdektelen válasz, hogy Kirill (és persze Putyin) Orbán harcostársa a melegek elleni küzdelemben, s a hagyományos családmodell és a tradicionális közerkölcsök melletti kiállásban. Ennél sokkal súlyosabb, geopolitikailag egyenesen elborzasztó oka van ennek a kiállásnak, amit Orbán maga adott tudtunkra, csak mintha azt a nagy magyar választási derbi kellős közepén meg sem hallottuk volna, s az EU bölcsei sem hegyezték kellőképpen a fülüket. (E sorok írója január 21-én erről beszélt a Klubrádió Megbeszéljük… c. műsorában.)
Orbán a legexplicitebb módon a februári évértékelőjén adott hangot mindennek, amikor a keresztény Európát a saját gyengeségeivel jellemezte, mint ami nagy bajban van, s az immár saját lábán megállni képtelen latin kereszténységnek elementáris szüksége lesz az orosz ortodoxia megtisztító erejére.
A hatalmi szándék és a geopolitikai elkötelezettség legtisztább és legőszintébb vallomása.
Mindenesetre akkor, amikor folyamatosan arról olvasni, hogy az orosz energiaellátásnak totálisan kitett Magyarország nem teheti meg, hogy egyik napról a másikra leszakad az orosz forrásról, szokás helyeslően és felelősségteljesen, kissé összeráncolva a homlokot erre rábólintani, ám eközben mintha elfeledkeznénk rákérdezni arra, hogy ki, miért és milyen szándékkal tette a magyar energiakészletet totálisan oroszfüggővé, s ki az, aki továbbra is ezt a rabszolgaláncot kívánja fenntartani és erősíteni, minden érv és ráció ellenére, például az oroszoknak kitett paksi atomerőmű immár a hülye számára is jól érzékelhető képtelen és nemzetellenes ötletével. Mert ez a függőség nem az isteni predestináció következménye, megmásíthatatlan eleve elrendeltség, hanem hús-vér, halandó, e világi ember(ek) tudatos és szándékos terve.
Mindez ugyancsak a hatalmi szándék és a geopolitikai elkötelezettség legtisztább és legőszintébb vallomása.
Címkép: 2016. februárjában Ferenc Pápa és Kirill Pátriárka közös nyilatkozatot írt alá a két egyház közti, 936 éven át tartó fagyos viszonyt követően – Újnépszabadság
*
Tiso elítélése ellen is felemelte volna a szavát Orbán Viktor?
Volt ugyebár Jozef Tiso, a fasiszta szlovák állam elnöke, az ún. klérofasizmus képviselője, aki a cseheket igyekezett eltávolítani a közigazgatásból, a magyarokat tradicionálisan gyűlölte, a zsidókat úgyszintén, bennük látva a Felvidék elmagyarosításának legfőbb ágenseit, akik inkább magyaroknak vallották magukat, mint szlovákoknak, aki a cseh annexiót tervbe vevő Hitlerrel értett egyet, s a Führer figyelmeztetésére önálló államot alapított, nehogy a szlovákok a lengyelek és a magyarok martalékává váljanak, aki Hitler egyik legmegbízhatóbb szövetségeseként telepítette ki, majd vagonírozta be a zsidókat, aki az evangélikusokkal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazott és így tovább.
Mivel Tiso klerikus volt, római katolikus pap, vajon az ő elítélése miatt is felemelte volna a szavát Orbán Viktor, mondván, hogy a vallásszabadságra tekintettel az állam nem avatkozhat be az egyházak és egyházi személyek cselekedeteibe, s egy klerikus világi elítélése az egyházak számára rossz precedenst jelentene, továbbá sértené állam és egyház szétválasztásának demokratikus elvét?
Címkép: Tiso Hitlerrel
A szerző Facebook-bejegyzései 2022. június 5-én.
