A mai napon arra a belátásra jutottam, hogy véget vetek gyáva hallgatásomnak és nemzetrontó, alattomos propagandámnak, s fejet hajtva rettegve imádott és félájult áhítattal tisztelt kormányom elszánt törekvése előtt, feljelentem önmagam.
Történt ugyanis, hogy legutóbbi könyvem (A történelem tekintete, Typotex Kiadó, Budapest, 2021.) III. fejezetének (A történelem poétikája, 423-497) egy helyén Titus és Bereniké kapcsolatát és annak római visszhangját elemezve szóba hoztam az „etatizált szexualitást”, egyebek mellett arról beszélve, hogy a rómaiak szemében idegen, vagyis ellenségnek számító zsidó Bereniké, csak hogy sikerrel járassák le Titus szerelmét és ellehetetlenítsék császárnéként való hatalomra kerülését, milyen mértékben volt kitéve a legaljasabb politikai indíttatású hazug vádaknak, s miután nőről volt szó, s a világ azóta sem változott semmit, magától értetődőnek tűnt, hogy jelentős részben testi-szexuális jellegű rágalmakkal illessék. Így például elterjedt, hogy Bereniké saját testvérével, II. Agrippával folytatott bűnös, vérfertőző viszonyt, amit a római szerzők – például Iuvenalis – a zsidóknál mindennaposnak tekintettek.
Egyebek mellett erről voltam bátor írni, s immár hivatkozva az új törvényre, sürgősen követelem könyvem, de legalább annak 443-tól 453-ig terjedő oldalainak azonnali hatállyal történő lefóliázását. Az említett vérfertőzés propagandaanyagnak minősíthető, s fennáll annak veszélye, hogy a könyv érintett részének hatására sunyi módon megtévesztett magyar testvérek tömkelege fogja gyakorolni az incestus fent említett módját.
Ugyanakkor szeretném nyilvánvalóvá tenni, hogy az Oidipusz király című fércmű szerzőjének nyílt és gátlástalan incestus-propagandájától a leghatározottabban elhatárolom magam.
Forrás: Újnépszabadság