Az alkotásra képtelen ember manapság átszínez mindent, ami a keze ügyébe kerül. Markolja a ceruzát, aztán satírozni kezd. Van, aki csak könyvborítón található festményt, van, aki egy valaha világhírűnek számító egyetem szakmai és etikai nívóját.
Nagyjából egy hete tudjuk, hogy minden a kontextustól függ. Arra a kérdésre, hogy megsérti-e a zsidók kiirtására való felhívás a Harvard magatartási kódexét vagy a zaklatásra vonatkozó szabályokat, az egyetem rektora, Claudine Gay ezt válaszolta: ez a kontextustól függ.
Ma reggel két fotóba ütköztem. Semmi közük nincs egymáshoz, mégis – „a kontextustól függően” – mindkettőből árad valami mélységesen erkölcstelen, mélységesen szellemtelen és mélységesen debil.
Minden a kontextustól függ.
Az egyik fotó Schmidt Mária Korszakhatáron című könyvének borítója. Fogalmam sincs, mennyi új gondolatot tartalmaz az iromány. Viszont a könyv borítóján Magritte festménye látható, ugyanaz, amely valamikor Mircea Eliade A szent és a profán c. könyvének borítójául szolgált. Mindössze annyi a különbség, hogy Magritte eredeti, tartalmilag és formailag egyaránt roppant fontos színeit sikerült értelmetlenül és érdemtelenül randán, a kép eredeti jelentésének meg nem értéséből fakadóan a libafos koloritjára átszínezni.
Hazugságba átszínezett világ.
A másik kép a Harvard könyvtárában, a neves Widener Library olvasótermében készült. A diákok mintha kötelező egyenviseletben lennének: mindegyiken a fekete-fehér kockás keffiyeh, a palesztinokkal való elkötelezett szolidaritást és a palesztin nacionalizmussal való rokonszenvet kifejező kendő. A Wall Street Journal cikke arról is beszámol, hogy a híres olvasótermet feliratok ékítik, s ha az nem elég, a belépéskor még szórólapokat is kap az olvasni érkező: „Stop the Genocide in Gaza.”; „The Israeli regime entirely responsible for all unfolding violence.”; „No Normalcy During Genocide – Justice for Palestine.”
A Harvardot is sikerült átszínezni, emitt is kimerítően tanúskodva az egyetem egykor volt erkölcsi és intellektuális színvilágának meg nem értéséről.
A szerző Facebook-bejegyzése 2023. december 17-én.