Tegnap, későn este írtam egy posztot (ismerőseim számára továbbra is elérhető), amelyben Magyar Péter strasbourgi közleményének egy mondatát voltam bátor bírálni. (Persze lehetett volna több mondatról is kritikai észrevételt tenni, de én ezt egyetlen mondatára korlátoztam.) A szövegben nem volt semmi sértő, semmi bántó, semmi személyeskedés, mi több, még az iróniát is mellőztem, hogy szigorúan a lényegre koncentráljak. Ráadásul a szövegem tartalmazott egy javaslatot is, vagyis nem csupán kritika volt, hanem egy pozitív álláspont megfogalmazása is, hogy tudniillik véleményem szerint mi lett volna a politikailag helyes, hasznos és gyümölcsöző.
Alig került ki a szöveg a Facebookra, meglepő sebességgel, mindjárt elsőként az alábbi hozzászólás érkezett, amit egyébként többen lájkoltak, s akadt, aki piros szívvel jutalmazott. Ezután, önvédelmi okokból – minden eddigi szokásommal és gyakorlatommal ellentétben – kénytelen voltam a hozzáférést korlátozni: a posztomat csak az ismerőseim számára tettem elérhetővé, s csak számukra biztosítottam a hozzászólás lehetőségét.
Az oldalamat követők között akadtak, akik azonnal jelentették a történteket, voltak, akik szerint a hozzászólás „lopott profilról” érkezett, s volt, aki jelezte, hogy azóta már le is tiltották az oldalt.
Meglehet. De nekem eddig még soha nem volt részem ilyen jellegű hozzászólásban. A Mandiner – hozzájárulásom nélkül – éveken át rendszeresen közölte a posztjaimat, amikre természetesen érkeztek keményen zsidózó, mocskolódó, antiszemita megjegyzések, de azok a megszokott, sztereotip zsidózások voltak, s nagyjából be lehetett azonosítani azt az úri közönséget, ahonnan ezek a primitív röffentések érkeztek. Ez a tegnapi azonban afféle indulatról árulkodik, amely számomra egyértelműen azt jelzi, hogy olyantól jött, aki személyesen érezhette magát érintve a posztomtól, amely poszt – ismétlem – semmiféle durvaságot, semmiféle sértést, semmiféle személyeskedő megjegyzést nem tartalmazott, csupán egy általam jogosnak vélt és kifejezetten politikai vonatkozású kritikai megjegyzést, semmi egyebet.
A hozzászólás hányingert keltő gyilkos indulata még számomra is, akinek jutott és jut elég az efféléből, s akinek – nem mellesleg – az egyik kutatási területe évezredek judeofóbiája, antijudaizmusa és antiszemitizmusa – kifejezetten sokkoló.
És maradjunk abban, hogy több mint elgondolkodtató…
A szerző Facebook-bejegyzése 2024. július 18-án.