Olvasottnak lenni nem ártalmas.
Valószínűleg kevesen tudják, hogy az amerikai alapító atyák (Founding Fathers) legtöbbet forgatott és hivatkozott könyve nem Montesquieu A törvények szelleme c. munkája volt (ez a második helyre szorult), hanem a Tanakh, vagyis a Héber Biblia, azaz az Ószövetség. John Adams, az USA első alelnöke és második elnöke, a legfelkészültebb alapító atyák egyike, a Függetlenségi nyilatkozat egyik kidolgozója és aláírója a Héber Bibliát „a világ legrepublikánusabb könyvének” nevezte („John Adams to Benjamin Rush, February 2, 1807.”, in: The Spur of Fame. Dialogues of John Adams and Benjamin Rush, 1805-1813., 1966. 75-76.) Ugyancsak John Adams mondta azt, hogy „egy oly bonyolult és hatalmas gépezet irányítása, mint amilyen az Egyesült Gyarmatok, Mózes szelídségét, Jób türelmét és Salamon bölcsességét igényli, Dániel bátorságával kiegészülve.” (From John Adams to James Warren, April 22, 1776. A „United Colonies” az USA megnevezése volt a függetlenségi nyilatkozat megszavazása előtt.)
Szóval Mózes, Jób, Salamon, Dániel. Feltéve, de meg nem engedve, hogy Donald Trump, az USA mai elnöke életében akár csak egy könyvet is elolvasott, s az a Héber Biblia lett volna, akkor bizonyára ezt az igen egyszerű tuskót (ha valaki ebben kételkedne, már közepes angol nyelvtudásával hallgasson bele bármelyik beszédébe, megnyilatkozásába) nem Mózes, Jób, Salamon és Dániel kápráztatta el, hanem a Héber Biblia más szereplői: teszem azt a dúsgazdag Nábál (népi etimológia szerint a neve „ostobaság”-ot jelent), aki a védelmére sietett Dávidtól és embereitől megtagadta az ételt – 1Sám 25); Jehu király (2Kir 9-10), aki egész környezetét kiirtotta; Acház, aki gyávaságában saját országát tette kiszolgáltatottá (2Kir 16); Manassze (2Kir 21), aki „nagyobb gonoszságot követett el, mint előtte” bárki, s aki még saját fiát is tűzben áldozta fel (2Kir 21,11); Gechászi, a kapzsi szolga, aki pénzért a legaljasabb árulásra is kész volt (2Kir 5,20-27) vagy Hámán, a perzsa elöljáró, aki egy másik ember gyűlöletétől a népirtás magasztos tervezetéhez jutott el (Eszter könyve).
És akkor szóba sem hoznám az olvasottság szép magyar példázatát, bizonyos Szijjártó Pétert, aki a Fehér Házban történteket „az elmúlt három év legnagyszerűbb pillanatának” nevezte, hozzátéve, hogy „csak egy amerikai-orosz megállapodás hozhatja vissza a békét a mi szeretett Közép-Európánkba.”
Szijjártó a Héber Bibliát egészen biztosan nem (sem) olvasta, legfeljebb az Újszövetségnek egy kivonatát, amelyben egy bizonyos Iskarióti Júdás cselekedete mozgathatta meg leginkább a fantáziáját, ám nyilvánvalóan az árulásért járó vérdíjat, a 30 ezüstöt kevesellte.
A szerző facebook-bejegyzése 2025. március 1-jén.
