(Meghatározás: A karrierregény jellegzetes konfliktusa arra épül, hogy a főhősben szembekerül egymással a társadalmi felemelkedés szándéka és az erkölcsi értékrend. A karrier tehát morális önfeladással jár…)
Nincs az a fejlődés- vagy családregény, amely oly pontosan képezné le a Fidesz egypártrendszerének tipikus karriertörténetét, gyomorforgató pártállami összefonódásait, a móriczi poros, saras, vidéki uram-bátyám világot, velejéig hazug és romlott, egyszerre komikus, egyszerre elmondhatatlanul kártékony dúlását és dühödt vaddisznó-csörtetését, mint a Debreceni Egyetem rektorának, bizonyos Dr. Szilvássy Zoltánnak az elmúlt közel egy évtizede.
Szilvássy tökéletes modellje a legvisszataszítóbb, ennélfogva legtipikusabb Fidesz-karrieristának, s alakjáról megmintázhatnák annak az animációs filmnek a főhősét, amely film tíz-húsz év múlva arra az úgyszólván lehetetlen feladatra vállalkozik majd, hogy elmesélje az akkori kisiskolásoknak a 2010-es évek magyarországi hiperdadaista és hipercinikus idiotizmusát, a szellemi nihilnek és a mindent felülíró erkölcstelenségnek megszokottá vált szimbiózisát, és bemutassa ennek a pattintott kőkorszaki habitusú, kora-feudális mentalitású, bizánciasan anakronisztikus külsőt öltött, neototalitárius hűbéres- és cselédrendszernek a legtipikusabb, fapados, negyedosztályú, lábszagú megszilárdítóit, fenntartóit, kedvezményezettjeit és szolgaian gyáva, jellemtelen kiszolgálóit.
Mert vegyük sorba: 2013-ban lett Szilvássyból rektor, mégpedig úgy, hogy az első körben a három jelölt közül ő kapta meg a szenátustól a legkevesebb szavazatot, a második körben, midőn ketten maradtak versenyben, a szavazatok egyharmadát sikerült begyűjtenie a kétharmaddal győztes ellenében, ám Balog Zoltán akkori Emmi miniszter (jelenleg a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke) és a szép emlékezetű Klinghammer István államtitkár hatalmi közbelépésére, valamint az egyetemi polgárok felháborodása ellenére Balog miniszter (mára már püspök) felülbírálva a szenátus döntését, Szilvássyt, Kósa Lajos akkori debreceni főpolgármester régi cimboráját politikai kinevezettként a rektori székbe ültette.
Ezt követően a Debreceni Egyetem vezetésébe rapid módon kerültek be Kósa Lajos bizalmasai, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt vezetői, valamint különböző helyi fideszes potentátok rokonai, ismerősei, így például Pósán László akkori fideszes képviselő felesége az egyetem Oktatási Igazgatóságának vezetőjévé metamorfizálódott.
Miközben Szilvássy megállapodást kötött a Roszatommal, gyorsan eleget tett a pártállam „mi majd egyszer kérni fogunk Öntől valamit” fideszes búgásnak, s díszdoktori címre terjesztette fel Mocsai Lajost, ami ellen az egyetem volt rektorai tiltakoztak ugyan, s a kinevezést az egyetem doktori és habilitációs tanácsa elutasította, ám Mocsai természetesen díszdoktor lett, hogy nem egész másfél hónappal később Áder János egyetemi tanárrá nevezhesse ki Mocsai Lajost, a Testnevelési Egyetem rektorát, ezzel megcsúfolva és kiröhögve mindazokat, akik egy életen át dolgoztak és teljesítettek az egyetemi tanári fokozat elnyeréséért.
Mocsai kinevezésében még az sem jelentett gondot, hogy a sporttudomány területén a Debreceni Egyetem nem is adhatott volna ki semmilyen címet és rangot, ezért rugalmas lepapírozással (azaz a megszokottan közönséges csalással) Mocsai a neveléstudomány (!!!) területén kapta meg a doctor honoris causa címet.A Szilvássy rektor vezette Debreceni Egyetem volt egyébként az az intézmény, amely a leghűségesebb csatlósként és fegyverhordozóként állt ki a kormány mellett a CEU elüldözésekor. A szolgálataiért végtelenül hálás Áder államfő ezért a kormánynak tetsző módon újabb rektori ciklussal ajándékozta meg Szilvássyt.
Szilvássy később előterjesztette Putyin egyetemi díszpolgárságát a „munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem (…) jó hírnevének az erősítését” himnikusan hömpölygő soraival, még a Paks II. iránt táplált szerelmét is megénekelve, s miután akadtak, akik felemelték hangjukat Putyin kinevezésével szemben, azokat Szilvássy a tőle megszokott keresetlen egyszerűséggel a nagy nyilvánosság előtt – heroikus bátorságról tanúságot téve – „néhány szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácán”-nak nevezte.
2020 tavaszán a Debreceni Egyetem tudós rektora egy televíziós interjúban megoldotta a koronavírus járványt, rámutatva, hogy a mádi szőlőben található vegyületek néhány perc alatt elpusztítják a járványt. Hogy a rektort vajon a Mádi Bor Akadémiához kötötték-e erősebb szálak és lobbista érdekek, avagy a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájához fűzték egyéb irányú kapcsolatok, az további vizsgálatokat érdemel.Új hír, hogy a minap a Debreceni Egyetem az éj leple alatt, csendben, sunyin, név említése nélkül, vagyis hamisítatlan Szilvássy-módon hatályon kívül helyezte Putyin díszpolgári címét.
Ez rendben is van, csak Szilvássy rektor siessen be a megszokott televíziós stúdiójába, kérjen elnézést mindazoktól, akik annak idején nemtetszésüket fejezték ki Putyin kinevezésének tervbe vételekor, s mondja el önmagáról, mondjuk tizenötször (verbális sorminta nem szükséges), hogy „kedves debreceniek, kedves magyarok, kedves és aranyos Fideszem, kedves református püspök úr, kedves fideszes szavazók, hosszú és kalandos rektori pályafutásom végéhez közeledve elárulom önöknek a nagy titkot, amelyet persze már mindenki tud, aki mentes a kóros elmeállapot súlyosabb fajtáitól: tévedtem egykor, ugyanis valójában én vagyok szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácán”.
A többi jelzőt fakultatív módon mindenkinek jogában áll hozzágondolni.
Címkép: Szivássy rektor és Putyin
Forrás: Újnépszabadság