Van tehát az író, aki hamarost ünnepeltetni fogja magát Demeter Szilárd „megveszekedett orbánista” ölelő és babérkoszorút osztó karjának szelíd ringatásában, mert 25 éve annak, hogy első könyve megjelent. Az kicsinyt rosszul esett nekem, hogy miközben annak a bizonyos Jókainak az 50 éves írói jubileumát bezzeg ünnepelte őfelsége a király, József főherceg, a bolgár fejedelem, a szerb király, a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem, Budapest székesfővárosa, továbbá összes műveit 100 kötetes nemzeti díszkiadásba rendezték, addig L. Simon Lászlónak – érthetetlen és megmagyarázhatatlan okokból – ennél jóval szerényebb ünneplés jut, se őfelsége, se egyetem, se 100 kötetes nemzeti díszkiadás. Igaz, van még három nap a nagy ünneplésig, ezalatt, ha nekidurálja magát, minden bizonnyal képes lesz 100 kötetre valót összeírni, látatlanban merem állítani, hogy esztétikailag aligha lesznek ezek a rapid szülemények gyengébbek az elmúlt 25 év alatt kihordott munkáinál.
De most ne a költőről, hanem a múzeum főigazgatójáról szóljon az ének, és dicsérjék őt a társak panegyricusai. A költőnek is, valamint az elsősorban régészeti, történettudományi és művelődéstörténeti profilú múzeumigazgatónak is egészen kiváló férfiú heroikus erőfeszítéssel újra reprezentálja a „szakértelem ócska bolsevik trükk” örök és változatlan platonikus ideáját, s ennek manifesztációjaként összeállította a Magyar Nemzeti Múzeum Tudományos Tanácsadó Testületét.
A tizenegytagú tanács elnöke mindjárt az agykéreg működésének, a hippocampus gátló interneuronjainak nemzetközi hírű kutatója, Freund Tamás lett.
A tanács társelnöke Maróth Miklós orientalista, akinek részben sok a szabadideje, elvégre mindössze az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, valamint az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete igazgatója, másrészt sok a vonatkozó szakértelme, elvégre publikált már – mások mellett – az arab és a görög filozófiáról, Avicennáról és az iszlám politikaelméletéről.
Aztán bekerült a tizenegytagú tanácsba Gyuricza Csaba, aki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, s akinek fő kutatási területe a talajművelési rendszerek talaj fizikai és biológiai állapotára gyakorolt hatásának vizsgálata szántóföldi és kisparcellás kísérletekben, a zöldtrágyázás és a tápanyag-visszatartó növények technológiájának kidolgozása változó klímafeltételek mellett, továbbá 2003 óta kutatja a kedvezőtlen adottságú termőhelyek energianövényekkel való telepítésének lehetőségeit, s munkatársaival a gyakorlatban alkalmazható technológiákat dolgoztak ki a fásszárú energianövények termesztésére vonatkozóan.
Aztán ott van a bizottságban a nagyszerű Stumpf István, aki minden volt már eddig, és mindennek az ellenkezője, csak épp régészeti és történeti profilú múzeum szaktanácsadója nem, úgyhogy ideje ezt is kipróbálnia, s akiről már csak a szép emlékezetű Hámori Csaba és Maróthy László jut az eszembe, elvégre ezek a remek férfiúk is ott ültek anno minden bizottságban, testületben és tanácsadói körben, békésen szunyókálva, pogácsát majszolgatva, semmihez sem értve, de a Párt küldetését messzemenően végrehajtva.
Aztán itt van még a Tanácsadó Testületben Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, civilben orvos, aki kandidátusi disszertációját az Anti-ischaemiás és antiarrhythmiás hatások tanulmányozása éber nyúlon c. disszertációjával védte meg, majd az akadémiai doktori címét a Frekvenciaterheléssel előidézett iszkémiás prekondicionálás farmakológiai kiaknázásának lehetőségei” c. értekezésével szerezte meg. S akinek ennyi jó kevés, az emlékezzen arra, hogy tanácsadói szerepében minden bizonnyal nagy súllyal nyomhat a latban, hogy ő harcolta ki mind Putyin, mind Matolcsy díszdoktori címét, s az ő tudósi rangját emelte, amikor másfél évvel ezelőtt azzal a pompás hírrel állt elő ország-világ tudományos publikuma elé, hogy a Mádi Bor Akadémián a furmint szőlő héjában felfedezték a koronavírus ellenszerét.
Van még két Veritas Intézetes kutató, Szakály Sándor és Ujváry Gábor személyében, valamint Erős István, a Képzőművészeti Egyetem grafikusművész egyetemi tanára, az egyetem rektora, és Fülöp József animációs filmrendező, tervezőművész, a Moholy-Nagy Művészeti egyetem rektora.
Végezetül Fejérdy Tamás műemlékvédelmi szakmérnök, az ICOMOS tagja, nyilvánvalóan merő nosztalgiázásból, mert a magyarországi műemlékvédelem központi állami szerv nélkül maradva épp csak hogy agonizál, s azt páros lábbal tiporja politikai hatalom és önkormányzati önkény.
Azon túl, hogy a hazai régész-, történész- és muzeológus-szakma ismét és újra szépen arcon lett sercintve egy nagylöttyössel, a Tanácsadó Testületnek jó és hasznos munkát kívánunk.
Jövő áprilisig.
A szerző Facebook-bejegyzése 2021. december 17-én.
