Ungváry Zsolt, a neves nyelvész és történetfilozófus az alábbi, korszakos jelentőségű megállapítást tette a Mandiner nevű lektorált, magas idézettségű tudományos folyóiratban: „A mi nyelvünkből hiányzik az indoeurópaiak „have”, „haben” igéje, amely a birtoklás szentségét, a világra saját tulajdonaként tekintő szemléletét szinte minden mondatukba beleszövi.”
Ha a mester gondolatfutamát nem annak tekintjük, ami valójában, jelesül célzatos baromságnak, hanem komolyan vesszük, s az ő nyelvelméleti felismerésén haladunk tovább, akkor az alábbiakra juthatunk: a birtoklást kifejező ige segédigeként való alkalmazása az indoeurópai nyelvekben azt fejezi ki, hogy a vonatkozó népek számára a magántulajdon szent, és erre minden mondatukban figyelmeztetik önmagukat és a többi népet. Ám azokban a nyelvekben, ahol a birtokviszonyt alapvetően nem birtoklást jelentő igével fejezik ki, így például a magyarban, az általam ismert sémi nyelvekben, továbbá a törökben és egyébként az indoeurópai oroszban is: ott az e nyelveket beszélő népeknek fogalmuk sincs a magántulajdonról, illetve annak szentségéről, következésképp reggeltől estig orrba-szájba lopnak. Ami a NER-t illeti, a fenti nyelvészeti megállapítás száz százalékig bizonyítottnak tekinthető. A sémi nyelveken beszélők közül a zsidók idővel megjavultak, ugyanis megtanultak indoeurópai nyelveket, s kialakították a maguk indoeurópai zsidó nyelveit, így például a jiddist és a ladinót.
A magyar nyelv viszont ragaszkodva ősi gyökereihez, hű maradt eredeti emelkedett szellemiségéhez, s a mai magyar politikai hatalom, a Nyelvstratégiai Intézetével, mintegy nyelvelméletileg is megalapozza a maga tradicionális lopáskultúráját.
És ha már az Ungváry-féle nyelvfilozófiánál tartunk, hasonló kritériumok alapján vizsgáljuk meg a létige használatát. A magyar nyelvben a létigét egyes szám harmadik személyben és jelen időben többnyire elhagyjuk, míg a legtöbb indoeurópai nyelv nem hagyja el. Ebből az Ungváry Zsolt megalkotta nyelvelmélet szerint arra kell következtetnünk, hogy a létige elhagyása a magyar nép életuntságát, életidegenségét, a léthez való negatív viszonyulását fejezi ki, amire a legjobb bizonyíték az öngyilkosságok hagyományosan magas száma Magyarországon.
Quod erat demonstrandum.
A szerző Facebook-bejegyzése 2024. augusztus 6-án.
Hozzászólások
Janos Zolnay
Gábor György A kötőmód hiánya pedig további mélyértelmű következtetésekre ad módot… Például a magyar nem kötődik úgy, mint a spanyol, akiknek nyelvében rengeteg a subjuntivo-szerkezet… A magyar csapodár, könnyűvérű… Meg is írom ezt ősszel a filológiai értesítőbe…
Gábor György
Janos Zolnay Janó, nagyszerű téma, ezt meg kell írnod! Ugyanabba a számba szívesen írnék arról, hogy a dekadens és individualista nyugati népekkel ellentétben a magyar nyelvben a név esetében elöl van a családnév, mintegy annak kiemelt és hangsúlyos fontosságát tükrözve, s csak ezután következik a személynév, a tomboló és féktelen individualitás kifejezője, ám ez pont fordítva van a nyugati népek esetén. Arról nem is beszélve, hogy miután a személynevet megelőző családnév, vagyis az ún. keleti névsor, amely Kínára, Japánra, Észak- és Dél-Koreára, Kambodzsára és Vietnamra is jellemző, erős és megcáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy Magyarországot a nyugati világtól a keleti világ felé szükséges mielőbb navigálni!
Németh Attila
No, és itt van a nemiség, amit a tákolmányuk is megemlített!
Mi a fenének? Hiszen a magyar nyelvben nincsenek nemi megfeleltetések.
Hát nem mindegy akkor, hogy az apa meg az anya melyik nemhez tartozik?
Lehet, hogy meg kéne erről kérdezni az egyik autentikust: „szájber józsef”-et?
Fekete Peter Zsolt
Továbbá a magyar nyelvben nincsenek nemek, tehát lingvisztikailag a legprogresszívebb gendersemleges hiper-woke kulturális örökséggel rendelkezünk. Honfiúi szeretettel várom a NER szellemóriásainak megerősítő hozzászólásait!
Csatai Richárd Attila
Sőt, a magyarban nincs befejezett múlt sem (past perfect; NB: a 19. században még volt), tehát a magyarok nem törődnek saját múltukkal sem. Hogy lesz ebből konzervatív nemzettudat, hát nem tudom.
Solymár Márta
Most néztem az olimpiai falramászó versenyt. A doppingvizsgálat alapján kizárták a versenyből azokat a sportolókat, akik olvashatták a Mandinert…
