Úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencia (MI) fog elvezetni a világ végső polarizáltságához. Hogy utána mi fog következni, arra is vannak tippjeim: visszazuhanunk oda, ahonnan valamikor, évmilliókkal ezelőtt elindultunk. A képlet valójában egyszerű, könnyen érthető: bizonyos szűk elit réteg kezében fog összpontosulni az abszolút hatalom, nekik lesznek korlátok nélkül kiszolgáltatva a széles tömegek. És mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy ilyen szűk csoporton belül előbb-utóbb durva torzulások keletkeznek, belső bomlás, harc a még nagyobb hatalomért egy még szűkebb csoport részére, ami a szükségszerű összeomláshoz vezet. Hogy mennyire nincs új a nap alatt, azt mutatja a jelenleg regnáló kurzus egyértelmű erodálódása.
Gondoljuk végig, mit tesz velünk az MI! Olyan világot teremt számunkra, amelyben elveszítjük a legalapvetőbb képességeinket is azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán életben maradhassunk, hogy meg tudjuk védeni magunkat, hogy a tapasztalatainkra támaszkodhassunk, hogy tájékozódni tudjunk. Csak egy egyszerű példa: belekerülök egy bizonyos, MI által kreált szituációba, amire valami módon reagálnom kell. Fölmérem a helyzetemet, eldöntöm, hogy mit teszek, alkalmasint komoly energiákat mozgósítok ennek érdekében, aztán a végén kiderül, hogy kamu az egész, tök fölöslegesen tettem bármit is, mert csupán a virtuális világgal szembesültem.
Ez természetesen frusztráló, ugyanakkor tanultam is valamit, mint az ősember annak idején, amikor megette a mérges gombát; a többiek rögtön tudták, hogy ez rossz buli, el kell kerülni az ilyesmit, ha életben akarnak maradni. És ezt továbbadták az utódoknak, ez volt az evolúció folyamata.
De mi van akkor, ha én ismét belekerülök egy olyan szituációba, amiről korábban már kiderült, hogy csak egy kreált, nem valós helyzet volt? Legyintek egyet, talán még röhögök is magamban, hogy én aztán nem hagyom magam átverni többet, hiszen a múltkor már egyértelműen kiderült, hogy hülyeség az egész, árnyékvilág, nem kell betojni, nincs itt semmi gond.
Aztán kiderül, hogy szó sincs ilyesmiről, valódi veszélyhelyzetbe kerültem, de mivel nem törődtem vele, nem védekeztem ellene, elbukok. Hogy az elbukás milyen szintű, az a helyzet függvénye, akár az életembe is kerülhet, szóval – ahogy mondani szokták – game over. Ennyi volt.
Két szélső példát említettem. A probléma lényege: az MI megfosztja az embert a legalapvetőbb képességétől: a tanulás, a tapasztalás lehetőségétől, mert sohasem fogja tudni, hogy a valósággal szembesül-e, vagy csak a virtuális világ egyik csapdájába futott bele.
Ez tipikusan egy fordított evolúciós folyamat, fokozatos leépüléshez vezet. Mit lehet tenni? Örök rettegésben élni lehetetlen, szélmalomharc, rövid időn belül fölemészti a mentális és fizikai energiáinkat, amikből manapság amúgy is egyre kisebb készletekkel rendelkezünk. Nem, mindezt távolról sem nevezhetjük disztópiának. Sajnos.
