Joe Biden amerikai elnök és a G7-ek infrastrukturális kezdeményezése: az SMR-projekt.
Klaus Iohannis államfő üdvözli Joe Biden amerikai elnök bejelentését a romániai kisméretű moduláris reaktorprojektről. „Ezek a kezdeményezések alapvető támogatást jelentenek Románia céljához, hogy élen járjon a forradalmi atomenergetikai infrastruktúra fejlesztésében.” – írta tweetjében a román államelnök.
„Üdvözlöm Joe Biden amerikai elnök mai bejelentését a G7-ek csúcstalálkozóján, miszerint az amerikai és japán partnerek, Dél-Korea és az Egyesült Arab Emírségek 275 millió dollárig elmenő összeggel támogatják a romániai kisméretű moduláris reaktor (Small Modular Reactors, SMR) projektet, valamint az amerikai EXIM és az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Finanszírozási Társaság tájékozódó leveleit, amelyekben további, összesen akár 4 milliárd dolláros támogatást nyújtanak a projekt megvalósításához. Ezek a kezdeményezések alapvető támogatást jelentenek Románia céljához, hogy élen járjon a forradalmi atomenergetikai infrastruktúra fejlesztésében. Az SMR-projekt megvalósítása az Egyesült Államokkal partnerségben lehetővé teszi a tiszta energiatermelést és növeli az energiabiztonságot” – hangsúlyozta tweetjében Iohannis.
A G7 vezetői Hirosimában megerősítették elkötelezettségüket, hogy új lehetőségeket keresnek Joe Biden amerikai elnök és a G7-ek infrastrukturális kezdeményezésére, a globális infrastruktúráért és beruházásokért létrehozott partnerség (PGII) kiterjesztésére, ami az első romániai kis moduláris reaktoros erőmű megépítésének finanszírozására is kiterjed – olvasható a Fehér Ház dokumentumában.
Biden a G7-ek találkozóján bejelentette, hogy az Egyesült Államok 4 milliárd dollárnyi hitelt készít elő a romániai kisméretű reaktorprojekt fejlesztésére. Az Egyesült Államok Export-Import Bankja (EXIM) érdeklődő levelet adott ki a RoPower Nuclear SA számára 99 millió dollárig terjedő lehetséges támogatásról, amely a korábbi amerikai kormányzati támogatásra építve Románia első kis moduláris reaktorerőművének (SMR) fejlesztésére irányul, az amerikai NuScale Power vállalat technológiájának és a Fluor Corporation mérnöki és kivitelezési szolgáltatásainak felhasználásával, a pénzeszközöket pedig a tervezési tanulmányokra fordítják.
A bejelentést Joe Biden amerikai elnök tette a G7-ek találkozóján – számol be a News.ro. A japán, a Koreai Köztársaság és az Egyesült Arab Emírségek állami és magánpartnereitől érkező szándéknyilatkozatokkal együtt a projekt kezdeti támogatása összesen 275 millió dollárt tesz ki – olvasható a Fehér Ház által a G7-csúcstalálkozón a globális infrastrukturális és beruházási partnerségről kiadott tájékoztatóban. Ezek a kötelezettségvállalások, valamint a Románia által tett új kötelezettségvállalások a hosszú átfutási idejű anyagok beszerzését, a mérnöki és tervezési elemzések befejezését és a projekt megvalósítását illetik.
Ezenkívül a DFC és az amerikai EXIM érdeklődő leveleiben a projekt megvalósításához akár egymilliárd dollárig, illetve hárommilliárd dollárig terjedő potenciális támogatást helyezett kilátásba. Megépülése után az SMR-erőmű utat nyit az innovatív új energiatechnológiák előtt, felgyorsítja a tiszta energiára való átállást, munkahelyek ezreit teremti meg, és erősíti Európa energiabiztonságát, miközben megfelel a nukleáris biztonság, a védelem és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása legmagasabb szintű előírásainak.
Forrás: Digi24.ro
A szerkesztő megjegyzése
Az utolsó bekezdéshez: vannak azért hátulütők is. A kisméretű moduláris reaktorok működtetése nem kockázatmentes – fejti ki például a magyar Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ egy évvel ezelőtti cikke: „Legújabb tanulmányunkkal ismét mítoszokat oszlatunk, most épp a kisméretű moduláris atomerőművek (small modular reactors, SMR) olcsó, gyors és tiszta energiatermelésével és klímamegváltó képességeivel kapcsolatban, amelyben Bill Gatestől Belgiumig, az USA-tól Kínáig sokan reménykednek.”
A továbbiakban az Energiaklub szerzői megállapítják (és talán ez is a projekt lényegéhez tartozik):
A jelenlegi atomerőművek nem véletlenül nagyok – a méretgazdaságosság miatt. Ezt az 1960-as években az amerikaiak már próbálták cáfolni, sikertelenül: pont azért álltak le a tervezett idő előtt a kis reaktorok, mert kiderült, hogy a kisebb méret fajlagosan nagyobb építési és üzemeltetési költséggel jár. Ráadásul egyes „mininuki” tervek nem csak költségesek, de óriási biztonsági kockázatot rejtenek, mivel technológiájuk a hadiipar számára is kincset érő plutóniumot állít elő. A már ma is működő nátriumhűtéses (vagy gyors neutronos) orosz és kínai tenyészreaktorok elsődleges célja sem az áramtermelés, hanem plutóniumtermelés.
A jelenlegi atomerőművek nem véletlenül nagyok – a méretgazdaságosság miatt. Ezt az 1960-as években az amerikaiak már próbálták cáfolni, sikertelenül: pont azért álltak le a tervezett idő előtt a kis reaktorok, mert kiderült, hogy a kisebb méret fajlagosan nagyobb építési és üzemeltetési költséggel jár.
Ráadásul egyes „mininuki” tervek nem csak költségesek, de óriási biztonsági kockázatot rejtenek, mivel technológiájuk a hadiipar számára is kincset érő plutóniumot állít elő. A már ma is működő nátriumhűtéses (vagy gyors neutronos) orosz és kínai tenyészreaktorok elsődleges célja sem az áramtermelés, hanem plutóniumtermelés.
Az Energiaklub szerzőinek részletes tanulmányából az is kiderül, hogy miért tartja Mycle Schneider, a World Nuclear Industry Status Report szerkesztője és vezető szerzője az SMR-eket csak papíron és prezentációkban létező PowerPoint reaktoroknak.
