Fotó: Magyar Hang / Lukács Csaba
Egészen furcsa dolgok kezdtek történni Romániában, ahogy az elnökválasztás második fordulójához közeledünk. A héten George Simion eltűnt a sajtó és a hazai választópolgárok elől: nem vett részt az állva maradt két elnökjelölt számára szervezett televíziós vitákban, helyette francia tévéműsorban bukkant fel, Brüsszelben autistázta le ellenfelét és belga sörözőben találkozott a külföldön élő románokkal.
Péntek este felbukkant egy, az AUR szélsőséges párttal szimpatizáló televízió élő műsorában, ahova nem ment egyedül: magával vitte a megsemmisített novemberi romániai elnökválasztás első fordulójának győztesét, Călin Georgescut. (Simion többször kijelentette: ha ő lesz Románia elnöke, a választásból kizárt barátját fogja felkérni kormányfőnek.) A Vasgárdával szimpatizáló Georgescu a Realitatea Plus élő műsorában szó szerint idézett a román paramilitáris szervezet alapítójának, Corneliu Zeleu Codreanunak A legionáriuskért című könyvéből, és a mondatot – helyeselve – George Simion fejezte be. Az idézet így hangzott: „aki még ha egyedül is, egy maroknyi bátor emberrel harcol a népéért, a hazájáért és Istenért, soha nem lesz legyőzve”. Ezután George Simion szombat reggel, a kampánycsend beköszöntekor lekapcsolta a TikTok és Facebook fiókjait – szakértők azt mondják, az ezeken posztolt tartalom több mint fele dezinformációt tartalmazott.
A G4Media forrásai szerint a két parlamenti szélsőséges párt, az AUR és a POT képviselői (utóbbi Călin Georgescu friss pártja, amely szinte darabra pontosan annyi szavazatot szerzett a tavalyi parlamenti választásokon, mint az RMDSZ, és 6,38 százalékkal jutott be a Parlamentbe) több mint egy hete elfogadtak egy stratégiát, amely szerint vitatni fogják a vasárnapi elnökválasztás eredményét, ha nem George Simion nyer.
A bukaresti újság értesülései szerint egy belső kommunikációs csoporton keresztül továbbított üzenetekben a párt vezetése arra utasította a helyi embereket, hogy vitassák a választási eredményeket azokban a szavazókörzetekben, ahol George Simion rossz eredményt ért el, és ahol jelentős különbségek vannak az első és a második forduló között, vagy ahol Nicușor Danhoz képest kicsi lesz a különbség. A folyamat már el is kezdődött: az AUR már pénteken arról beszélt, hogy „lehetséges választási csalás” történt a diaszpórában, különösen a Moldovai Köztársaságban, ahol nagy számban jelentek meg az emberek az urnáknál. A politikai szervezet semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá a szavait.
A G4Media által ismertetett stratégia elemei:
- Az AUR és a POT képviselői egyaránt benyújtják kifogásaikat a szavazatszámlálási jegyzőkönyv aláírása előtt, de csak abban az esetben, ha „az eredmény kedvezőtlen az AUR jelöltje számára a szavazókörökben”.
- kiemelik a jegyzőkönyv H. pontjának – a megjegyzések és kifogások részének – fontosságát. Megjegyzik, hogy csak akkor lehet a szavazatok újraszámlálását kérni, ha a kifogás ott szerepel.
- A két szélsőséges párt célja, hogy olyan eljárási alapot teremtsen, amely lehetővé teszi a szavazatok újraszámlálását azokban a választókerületekben, ahol George Simion nem ér el kedvező eredményt.
- Az AUR már több napja előkészíti a terepet arra az esetre, ha George Simion nem nyer, terjesztve azt az információt, hogy „a diaszpórában csalnak a szavazatokkal”.
Eközben továbbra is magas a részvétel a diaszpórában: a külföldön élő románok összesen 965 helyen szavazhatnak péntektől vasárnap estig (a magyarországi helyszínekről ebben a cikkünkben tájékozódhatnak az érvényes román okmányokkal rendelkező szavazópolgárok). Bukaresti idő szerint szombat délután háromig közel 450 ezren szavaztak – kétszer annyian, mint az elnökválasztás első fordulójában. A legtöbben eddig Nagy-Britanniában jelentek meg az urnáknál (65 ezer), őket szorosan követi Németország (64 ezer) és Olaszország (61 ezer). Sokan szavaztak a Moldvai Köztársaságban (több mint 55 ezer ember) és Spanyolországban (46 ezer) is. Magyarországon négy településen lehet szavazni a román állampolgároknak, eddig 3 ezren éltek ezzel a lehetőséggel.
Erőre kaptak a román szélsőségek
Míg Orbán Viktor gyakorlatilag kiállt Simion mellett, addig az RMDSZ egyértelműen óvja az elnökjelölttől az erdélyi magyarokat. E sorok írója tavaly augusztusban Kolozsvár belvárosában személyesen látta George Simiont, amint a kolozsvári Universitatea fociklub ultráival egyeztetett az esti, a magyar gyökerű CFR ellen vívott derbi előtt (ő maga is fociultrából lett államfőjelölt). Ez az összecsapás jó ideje a román–magyar konfliktus fizikai megnyilvánulása – akkor csak kisebb összecsapások voltak, ám áprilisban már magyar fiataloknak estek neki botokkal és üvegekkel a román ultrák Kolozsváron. Az áldozatok között 14 éves kamaszok is voltak.
Az elnökválasztás első fordulójának eredményei láttán erőre kaptak a román szélsőségesek – úgy gondolják, végre eljött az ő idejük, már nem kell visszafogniuk magukat. Brassói ismerősöm mesélte: a rendszerváltás óta nem volt problémája abból a városban, hogy magyar, de az elmúlt héten négy különböző helyen bozgorozták le (a magyarokra használt sértő kifejezés hazátlant jelent – a szerk.). Több helyről érkezett olyan jelzés, hogy elszaporodtak a magyarellenes – egyelőre csak verbális – atrocitások: van, akit nem akartak kiszolgálni, mert nem beszélt jól románul, másutt az ingyenes wifi -jelszót tagadták meg a magyaroktól.
Sajnos az utóbbi száz egynéhány évben nemegyszer fordult elő, hogy az anyaország vezetése a „busz alá lökte” az erdélyi magyarságot. Amikor Stefano Bottoni történésszel megpróbáltuk leltározni ezeket az eseteket, nem is jutottunk a végére. Az első és második világháború után is kivonult az anyaországból odaejtőernyőztetett magyar adminisztráció (a teljes közigazgatás a csendőrségtől a hivatalnokokon át a nagyobb oktatási intézmények vezetőségéig), hátrahagyva a magyarokat a bevonuló román hadsereg prédájául. De említhetjük a Kádár János vezette pártküldöttség gyalázatos, 1958-as romániai látogatását is, amikor tulajdonképpen szabad kezet adtak Gheorghe Gheorghiu-Dejnek a magyarok elleni megtorlásokhoz. A közelmúlt történelméből említhetjük Medgyessy Péter miniszterelnök koccintását a budapesti Kempinski szállodában Románia nemzeti ünnepén (2002. december 1.), vagy éppen Gyurcsány Ferenc harcias kiállását a határon túli magyarok könnyített állampolgársága ellen 2004-ből.
