A Magyar Hang cikke.

A ruandai Védelmi Minisztérium által posztolt fotókon elfogott román zsoldosok láthatók.
Fotó: A ruandai Védelmi Minisztérium X-oldala

Szerda délután a ruandai Védelmi Minisztérium X-oldalán (korábban Twitter) négy fotót posztolt, melyeken elfogott fehér férfiak láthatóak. A szöveg a fotók mellett így szól: „ma délután a Ruandai Védelmi Erők (RDF) több mint 280 román zsoldost fogadtak és kísértek, akik a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres erői (FARDC) oldalán harcoltak. Ezek a zsoldosok a stratégiai fontosságú Goma városának elfoglalását követően adták meg magukat az M23-nak. Most Kigaliba szállítják őket.”

A román sajtó már ki is derítette, kik ők. A Hotnews arról ír, hogy román és moldáv férfiak egy Horațiu Potra nevű, korábban a Francia Idegenlégióban szolgáló román üzletember katonai cégének alkalmazásában álltak. A bukaresti román külügyminisztérium szerdán megerősítette, hogy evakuálják azokat a Kongóban tartózkodó román állampolgárokat, akik biztonsági cégek alkalmazásában dolgoztak. Ők egyébként a kongói Goma városát és annak repülőterét védték (volna), de ellenállás nélkül megadták magukat a Ruandai által támogatott M23 felkelőcsoport harcosainak. A román közszolgálati televízió elérte a román csoport vezetőjét, Constantin Timoftet, aki szerint a 290 román között négy sérült is van, és miután „a nemzeti hadsereg feladta a harcot, nekünk is vissza kellett vonulnunk.” A román csoport két éve érkezhetett Gomába, sajtótudósítások szerint a ruandai hatóságok jól bántak velük.

A román sajtó szerint Kongó azért fordult katonai magáncégekhez, hogy megpróbálja megerősíteni a védelmét. A zsoldosok kiképzést és tanácsokat adtak a kongói hadseregnek – a PressOne tavaly decemberben, négy hónapnyi kutatás után (melyben részt vett a francia Liberation és a német Tageszeuting is) jelentetett meg egy hosszú riportot a Kongóban működő magán katonai cégekről, köztük a román zsoldosokról és vezetőjéről.

Miután az 1990-es évek elején öt évet töltött a francia idegenlégióban, Horațiu Potrát a francia Paul Barril, a GIGN (Groupe d’Intervention de la Gendarmerie Nationale) elit egység egykori második embere szervezte be. Barrilt, akit „Mitterrand csendőrének” is neveznek, kapcsolatban áll a ruandai népirtással, és azzal gyanúsítják, hogy fegyvereket és zsoldosokat szállított a szélsőséges hutu rezsimnek. Ő nevezte el a román férfit „Henri hadnagynak”, és közvetítette ki őt a katari emír testőrségébe, ahol rövid idő alatt vezető is lett.

A Horațiu Potra által vezetett katonai magáncég egy 2023. júniusi ENSZ-jelentés szerint 2022 novemberében a Congo Protection nevű kongói cégen keresztül szerződést kötött a kinshasai kormánnyal, és mintegy 1000 román és moldovai állampolgárt kívánt alkalmazni. Feladatuk volt a repülőtér és a város körüli check pointok őrzése, valamint kongói katonák kiképzése. Horațiu Potra 2024 augusztusában hevesen visszautasította a román sajtó által az embereinek tulajdonított „zsoldos” kifejezést, és azt állította, hogy a kint dolgozó románok „katonai kiképzők”.

– Embereim nem szórakozásból jöttek, hanem kényszerűségből, abból a szükségletből, hogy megélhetést szerezzenek, hogy kifizessék a hiteleiket, az adójukat, hogy eltartsák a családjukat – mondta. Horațiu Potra az elnökválasztás kapcsán kialakult krízis kapcsán még jobban reflektorfénybe került. Büntetőeljárás indult ellene nyilvános felbujtás vádjával, valamint a fegyver- és lőszertartási szabályok megsértésével, miután Bukarestben az őt megállító rendőrök több fegyvert találtak az autójában. Az ügyészség vádja szerint Potra találkozott Călin Georgescu volt jelölttel az elnökválasztás lefújását követő napon, és utána erőszakra buzdított másokat.