Nézelődő
A múlt év szeptemberében – a Zurich Insurance Group és a Marsh McLennan együttműködésével – készült, de az új év alkalmából ismertetett jelentést tett közzé a Világgazdasági Fórum. A több mint 1400 globális kockázati szakértő, politikai döntéshozó és iparági vezető véleményére támaszkodó irat azt taglalja, miben látják 2024 legnagyobb kockázatait, amelyek között olyan veszélyek szerepelnek az élen, mint a szélsőséges időjárási körülmények, a mesterséges intelligencia által egyre szélesebb körben fenyegető dezinformáció terjedése, vagy a társadalom polarizálódása.
A megkérdezett vezetők szerint a szélsőséges időjárás a legnagyobb potenciális kockázat 2024-ben. A gazdaságok a tanulmány szerint nincsenek felkészülve az akut időjárás következményeire, pedig az élelmiszerrendszereket érő sokkoktól kezdve a nagyméretű infrastrukturális károkkal bezárólag számos veszéllyel fenyeget a szeszélyes időjárás. Sőt, egyes kutatások szerint a 2030-as évekre potenciálisan visszafordíthatatlan változások következhetnek be a bolygón, ha a hőmérséklet tovább emelkedik. Márpedig egyelőre nem úgy néz ki, hogy a folyamat megállítható lenne.
A félretájékoztatás és a dezinformáció a második legnagyobb kockázat a vezetők szerint, ezeknek a térnyerése jelentősen csökkentheti a bizalmat és elmélyítheti a politikai megosztottságot. Ez a jelenség azért is lehet az idén különösen veszélyes, mert 2024 a választások éve lesz a világban. Egyebek között az Egyesült Államokban, Oroszországban, Indiában, Mexikóban és több tucatnyi más, globális gazdaság szempontjából fontos országban adják le voksaikat a polgárok. A félretájékoztatás veszélye rendkívüli mértékben megnőtt a mesterséges intelligencia által generált tartalmaknak köszönhetően. A félretájékoztatás okozta problémákkal szorosan összefügg a társadalmi polarizáció veszélye is: a járvány utáni korszakban nagy mértékben súlyosbodott a politikai megosztottság,
A megkérdezett vezetők arra számítanak, hogy tíz év múlva, azaz 2034-ben a környezettel kapcsolatos kockázatok lesznek a legaggasztóbbak, amit olyan veszélyek követnek, mint a földi rendszerek kritikus változása, a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztémák összeomlása és a természeti erőforrások hiánya.
Láthatjuk továbbá, hogy a félretájékoztatás technológiai kockázatai és a mesterséges intelligencia technológiák káros következményei is meglehetősen domináns helyen szerepelnek a listán – a kutatás eredményei szerint az MI-nak jelentős destabilizáló hatása lehet a társadalomban, és bizonyos egzisztenciális kockázatokat okozhat, mivel egyfajta „erőnövelő”, felhangosító szerepe van, ami azt jelenti, hogy növelheti egy ország katonai rendszereinek, adatelemző és egyéb képességeinek hatását.
És akkor még nem számoltunk a kifejezetten társadalmi mozgásokkal, a tömegtársadalom negatív hatásaival, vagy a populizmus térhódításával. Mert az ész általános visszaszorulása semmi jóval nem kecsegtet. Még akkor sem, ha amúgy az emberiség még korántsem áll megválaszolhatatlan kérdések előtt, ha még csak ott tart, hogy a maga által gerjesztett gondokkal kell szembenéznie.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. január 18-án.
