A múlt héten újabb levél hizlalta az Európai Bizottság és az Európai Parlament postáját, miután lejárt a határidő, hogy az EB lépjen a magyar jogállamiság ügyében. A viszály lényege, hogy az EP azt akarja, a Bizottság minél hamarabb indítsa el az uniós források megvonásával fenyegető jogállamisági mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen. Az EP két állásfoglalásában is perrel fenyegette meg a Bizottságot, mert nem aktiválja az eljárást, pedig január 1-je óta megtehetné. Von der Leyen elnök nem akarja a politikailag kényes, és még soha nem alkalmazott eljárást megkezdeni, amíg az Unió Bírósága nem hoz ítéletet a perben, amellyel a két ország megtámadta a jogállamisági mechanizmust szabályozó uniós rendeletet. Az EP szerint ez jogi maszatolás.
A múlt héten Sassoli EP-elnöknek címzett levelében Von der Leyen öt oldalon át magyarázta, miért nem megfelelő az EP jogi érvelése. A levél csak tovább mérgesítette az ellentétet az Európai Parlamenttel, amely hivatalosan november 4-ig adhatja be keresetét az EU Bíróságán. Ám hogy végül az EP jogi útra tereli-e a két intézmény példa nélküli viszályát, függ attól, hogy a Bizottság ősszel valóban elküldi-e az első felszólító levelet a magyar kormánynak. Az EP amúgy még júliusban mutatta be a levelet, amely 17 oldalon át sorolja a jogsértéseket, csak a Bizottság pecsétje hiányzik róla…
Hogy a per emlegetése csak nyomásgyakorlás-e – hiszen az ultimátum határidejét június eleje óta tologatják mind távolabbra -, vagy megint az uniós bürokrácia túl lassú, találgathatjuk. Ami biztos: a Bizottság jogi csalafintasága csak a magyar kormánynak jó.
Az ügy egyben megvilágítja a lényeget, miszerint a mind nyíltabb háború valójában a közvetlenül választott európai törvényhozás és a Bizottság mint végrehajtó hatalom között folyik. A hatalom megosztásáról és egyben az EU jövőjéről.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2021, augusztus 30-án.A szerző a lap főszerkesztője.