Business as usual, azaz minden a megszokottak szerint halad a nehézségek ellenére. Pedig nehézség az bőven van, élen az Európai Unióval, ahol másfél évtized után felébredtek, és végre belátják, az Orbán-rendszernek mint kapitalizmus- és demokráciaellenes rezsimnek semmi keresnivalója az európai közösségben, amelyet – nem utolsósorban orosz invencióra – szétbomlasztással fenyeget.
Ha valaki nem vette volna észre, a kérdés a magyar népnek lett feltéve: döntenie kell ugyanis Orbán, az autokrácia és a nyugati demokrácia között. A „business as usual” már nem működik sokáig. A felcsúti kisvasutat meg lehet Bicskéig hosszabbítani, meghatározatlan ideig kormányfői szolgálatban lehet tartani Orbán Balázst is, sőt, pofátlanul ki lehet cipelni őt Strasbourgba is, az EP ülésére, de már nincs olyan, hogy valaki ne lehessen tisztában vele, kivel is áll szemben.
Követi a kormányfőt a mameluk siserahad, élén Kövér László házelnökkel, akinek összevont szemöldökét ezúttal – ki más? – Gyurcsány Ferenc bánta, a parlamentarizmus és a szólásszabadság épülésére.
Kövér nyomában ott liheg Szijjártó Péter külügyminszter: „Botrány így beszélni a miniszterelnökről. Elfogadhatatlan. De nemcsak a miniszterelnökkel szemben tiszteletlenség, hanem a magyar emberekkel szemben is” – kommentálta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek Kamala Harris amerikai elnökjelölt kijelentését, amelyben az orosz hírügynökség értelmezése szerint Harris gyilkosnak nevezte Orbán Viktort. Harris az USA alelnöke és a Demokrata Párt elnökjelöltje egy interjújában válaszolt arra a kérdésre: mit szól ahhoz, hogy Donald Trump olyan politikusokkal ápol jó viszonyt, mint Orbán Viktor, Hszi Csin-ping kínai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor: „diktátorok, autokraták és emberek, akiket joggal lehet gyilkosnak nevezni” – mondta Harris. Szijjártó arról is beszélt, hogy szerinte a nyugati országok is felelősek az Ukrajnában kialakult helyzetért. Szerinte a NATO elkerülhette volna a háborút, ha komoly tárgyalásokat folytatott volna a Moszkva által követelt biztonsági garanciákról. Ezzel azokra a 2021-ben megfogalmazott követelésekre utalt, amelyek értelmében a NATO-nak az 1997-es pozíciókba kellett volna visszavonnia az infrastruktúráját, illetve megtiltotta volna Ukrajna NATO-tagságát. Szíjjártó szerint ezek a feltételek elegendőek lettek volna, hogy ne törjön ki háború. Arról azonban nem beszélt, hogy az 1997-es állapotok visszaállításával Magyarország NATO-tagsága is megszűnt volna. Azaz Magyarország szuverenitása sérült volna.
„Visszautasítunk minden kísérletet, ami a külügyminiszter szavainak hazug kiforgatására irányul” – mondta Paczolay Máté külügyi szóvivő a Telexnek, miután a lap megkérdezte a RIA Novosztyi nevű orosz állami hírügynökség híréről, aminek a következő volt a címe: „Szijjártó megnevezte a NATO hibáját, ami az ukrajnai konfliktushoz vezetett”. Business as usual, a szokásos ügymenet: a szavaiból kiforgatott, félreértett Szijjártó.
Ez a hintapolitika átka, hogy a hazugságok mind sűrűbb hálójából egyre nehezebb szabadulni. Rámentek erre már komolyabb nemzetek is.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. október 17-én.
