Nézelődő
Terjedelmes cikkben válaszolt Sz. Bíró Zoltán a magyar külügyminiszternek a lap 2024. 10. 19. számában Ki nem akart az orosz biztonsági garanciákról tárgyalni? – Szijjártó Péter nem mondott igazat címmel. „Hiába próbálja a külügyi szóvivő utólag kimosdatni főnökét, Szijjártó Péter nem gondolhatott másra, mint azokra a konkrét követelésekre, amelyekkel az oroszok 2021. december 15-én előálltak. A magyar külügyminiszter ugyanis szerződéstervezetről beszélt, ilyen… ebben az időszakban csak egy született. Az, amit két orosz külügyminiszter-helyettes – Szergej Rjabkov és Alekszandr Grusko – személyesen adott át az Egyesült Államok és a NATO képviselőinek.”
Felfoghatatlan, hogy Szijjártó Péter mire gondolt, amikor sajnálkozásának adott hangot a háborút megelőző párbeszéd elmaradása miatt. A miniszter azt mondta: „A mostani helyzetnek nem kellett volna bekövetkeznie, ha a NATO 2021-ben megtárgyalta volna Moszkvával annak biztonsági garanciákra vonatkozó szerződéstervezetét.”
Ez az orosz hírügynökség által idézett mondat egyértelművé teszi, hogy Szijjártó Péter nem gondolhatott másra, mint az oroszok 2021. december 15-én benyújtott követeléseire.
Az oroszok, amikor átadták a követeléseiket tartalmazó dokumentumokat, két további igényüket is közölték. Kikötötték, hogy a szerződéseket változtatás nélkül, egy az egyben kell elfogadnia a NATO-nak és az Egyesült Államoknak. Rjabkov félvállról azt is odavetette, hogy a szerződéstervezetek nem étlapok, amikből válogatni lehet. Orosz részről azt is kikötötték, hogy az Egyesült Államok és a NATO – függetlenül attól, hogy elfogadja vagy sem a szerződéstervezetekben szereplő feltételeket – mindenképpen írásban adjon választ. Ezt mindkét címzett meg is tette február elején.
Azt, hogy ki és mennyire akart a biztonsági garanciákról tárgyalni, mindennél jobban érzékelteti Szergej Rjabkov 2022. január 9-i genfi sajtótájékoztatóján elhangzó mondata: „Itt az ideje, hogy a NATO összeszedje a cókmókját (szobraty manatki), és vonuljon vissza az 1997-es határai mögé.” Ez a hangnem, ahogy akkor, úgy most, visszatekintve sem vall dialógusigényre. A párbeszédet kezdeményezők nem ilyen nyelven szoktak megnyilatkozni. Az a felszólító és egyben lekezelő hangnem, ami végig uralta a háborút megelőző időszakban az orosz kommunikációt, nem arra utalt, hogy Moszkva bármiről is tárgyalni szeretne.
Szijjártó Péter a NATO-t teszi felelőssé azért, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ez a Putyin-rezsim vegytiszta propagandája.
Putyin nem fogadta el a nyugati tárgyalási javaslatot, helyette azt állította, hogy a nyugati hatalmak egyetlen elvárását sem vették figyelembe, őket terheli a felelősség. Csak találgatni tudunk, hogy mi szükség volt egy újabb valótlanságot állító külügyminiszteri nyilatkozatra – írja Sz. Bíró.
Az ügy tanulsága: meg kell válogatni, ki, milyen forrásból dolgozik, el kell dönteni, ki mit hisz el abból, amit olvas, kit igazolnak a tények, s ki terjeszt hamis híreket. Annyi szent, hogy a forráskritika nem erős oldala a kormánykommunikációnak.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. október 24-én.
