Nézelődő
Az utóbbi hetek egyik legérdekesebb tanulmányát közölte a The Atlantic cimű amerikai folyóirat A hadseregek lábnyoma címmel, Zoë Schlanger tollából. „Amióta a világ diplomatái rendszeresen összegyűlnek, hogy az éghajlatváltozás lassításának kérdéséről egyeztessenek, egyvalami feltűnően hiányzik a napirendről: a hadseregek – állapítja meg a cikk. Ez nem véletlen, a katonai kibocsátásokról szóló jelentéstételt az Egyesült Államok kérésére nagyrészt kihagyták az 1997-es kiotói jegyzőkönyvből, abból a dokumentumból, amely az aláíró országok számára kötelező kibocsátási célokat határozott meg. A 2015-ös párizsi megállapodás változtatott ezen, de továbbra sem írta elő a hadászati kibocsátásokról szóló jelentéstételi kötelezettséget. Az adatok mind a mai napig elképesztően hiányosak. Tavaly év végén, az ENSZ dubaji klímacsúcsa (COP28) előtt először fordult elő, hogy a hadsereg és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatot röviden megemlítették egy kulcsfontosságú jelentésben.
A Dubajban megrendezett klímacsúccsal egy időben két háború is zajlott a világban, de az is lehet, hogy azért került napirendre a téma, mert a klímaváltozás hatásai kétségbeejtő szintet értek el. Egy hadsereg fenntartása önmagában is rendkívül energiaigényes, egy háború pedig – a közvetlen emberi áldozatokon túl – gyors ütemben és még nagyobb mértékben növelheti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Linsey Cottrell, a Konfliktusokat és Környezetvédelmet Megfigyelő Központ (Conflict and Environment Observatory) munkatársa a dubaji csúcson úgy fogalmazott az Atlantic szerzőjének, hogy most először fordult elő, hogy ez a kérdés egyáltalán megjelent az ENSZ kibocsátási hiányjelentésében. A rendelkezésre álló információk alapján szervezete megpróbálta meghatározni a hadseregek globális karbonlábnyomát, és 5,5 százalékra becsülte – ami több, mint a teljes afrikai kontinens összkibocsátása.
A Brown Egyetem A háború ára (Costs of War) nevű kutatási projektje szerint az amerikai hadsereg a világ legtöbb kőolajat felhasználó intézménye: ezt használja a repülőgépek üzemeltetésére, a hajók meghajtására és a 80 országban található csaknem 750 támaszpont működtetésére. Az Egyesült Királyság alsóházának becslése szerint a szintén kiterjedt globális jelenléttel jellemezhető brit hadsereg 3,3 millió tonnányi károsanyag-kibocsátásért volt felelős a 2021–2022-es pénzügyi évben, bár ebben az adatban nincs benne a védelmi ipar. A világ legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó államaként Kínáé az egyik legnagyobb létszámú hadsereg, ugyanakkor viszonylag alacsony a globális katonai jelenléte, és nem szolgáltat adatokat hadserege károsanyag-kibocsátásáról, mondta Cottrell.
A háború éghajlatra gyakorolt hatásának kiszámítása önmagában sem egyszerű. Egy nemrégiben készült, a szakma által még nem ellenőrzött elemzés megpróbálta számba venni a Hamász elleni izraeli hadjárat első hatvan napjának kibocsátását – írja a szerző. A kutatók becslése szerint ehhez a legnagyobb mértékben a katonai szállítmányokat fuvarozó amerikai teherszállító repülőgépek járultak ehhez hozzá. Az Ukrajna elleni orosz háború szén-dioxid-kibocsátásának következményeit vizsgáló legfrissebb becslés szerint a konfliktus hatása megegyezik Belgium éves kibocsátásával.
Az 1970-es évek óta drámaian csökkent az amerikai hadsereg kibocsátása, mindazonáltal a kibocsátások további jelentős visszaszorításának egyetlen módja a globális amerikai katonai jelenlét még nagyobb mértékű csökkentése lenne – írja az Atlanic. Azt azonban erősen kétségesnek gondoljuk, hogy a világ jelenlegi állapotában készen áll-e arra, hogy fegyverek nélkül megfeleljen ennek a globális kihívásnak.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. február 22-én.
