Biden új módon közelít az emberi jogokhoz, véleményében idealizmus és alázat tükröződik vissza. Az elnök ismét a demokráciát állította az amerikai külpolitika középpontjába, de tisztában van azzal, hogy ha az Egyesült Államok vissza akarja szerezni korábbi nemzetközi pozícióját, akkor elsősorban a saját háza táján kell felszámolnia a demokratikus deficitet. Hiszen az USA előzőleg egy olyan populistát emelt nyeregbe, aki a jogállami biztosítékok szétzúzásával igyekezett növelni saját hatalmát. Ugyanez történ Magyarországon, Brazíliában, Indiában és másutt is.

Biden úgy ítéli meg, hogy a demokráciák megbénulnak a pártok túlzott befolyása miatt, megbéklyózza őket a korrupció, amit csak tetéz a hihetetlen anyagi egyenlőtlenség. Viszont egyértelmű, hogy a demokráciát nemzetbiztonsági okokból kell megvédeni az autokratákkal szemben, mint odahaza, mint a határokon túl. A kérdés csupán az, hogy miként, illetve hogy egyáltalán lehetséges-e.

Ezért írta azt nemrégiben az amerikai külügyminiszter az ország összes nagykövetségének, hogy állomáshelyükön folyamatosan tartsák napirenden a jogállam kérdését, de kérjenek többet annál, mint amit az USA e területen magától megkíván. Csak éppen a bizalom megingott a demokrácia iránt. Biden azt reméli, hogy ezen segít, ha vissza tudja állítani a megriadt középosztály jólétét, és ehhez a többi közt nem engedi korlátozni a szavazati jogokat.

De arról is megvan győződve, hogy a liberális, demokratikus Egyesült Államok nem juthat semmi egy nem liberális és nem demokratikus világban, még ha együtt is működik tekintélyelvű rezsimekkel globális kérdések megoldására. Ráadásul, főként Oroszország, de Kína is aktívan igyekszik meggyengíteni a liberális rendet és egyes liberális államokat. Ezért a demokrácia védelme nemzetközi ügy, mint pl. klímaváltozás.

Új vonás Washingtonban az alázat, vagyis hogy hajlandó tanulni másoktól. Viszont még nem világos, miként képes túljutni az erős belső megosztottságon. A populista vezetők természetesen készek bármit megtenni a bizalmatlanság gerjesztésére. Erdogan vagy az indiai elnök elvesztheti egy nap a hatalmat, de úgy intézték, hogy addigra országuk kormányozhatatlan legyen. Putyin pedig ott szítja a lángokat, ahol csak tudja. De ehhez mindenekelőtt lángok kellenek, ám a demokrácia hanyatlása mindig az országon belül indul be. Ezért sokkal nehezebb helyreállítani másutt.

Szelestey Lajos ismert állandó szemlerovata a Népszavában a Szabad szemmel. A Foreign Policy cikkét az augusztus 2-i összeállításban találtuk.