2006-ban kordont bontott, 2023-ban kordonokkal veszi körül magát. A forradalom ünnepén martalócok védte lezárt területen beszél Kiskőrösön, a TEK nélkül egy lépést sem tesz, a kormánytól független újságnak, újságírónak nem nyilatkozik. Nyaloncokkal, mikrofonállványokkal veszi körül magát, csak olyan kérdésekre válaszol, amelyeket ő tett fel saját magának. 2003-ban még arról beszélt, hogy nagyon kell vigyázni, nehogy holmi kisdiktátor legyen az emberből. Nem sikerült.
Karinthy Frigyes sok évtizeddel ezelőtt megírta már a történetét. A Találkozás egy fiatalemberrel című írás hőse szembenéz egykori önmagával. Azzal a hajdani fiatalemberrel, akinek valamikor nagy, az emberiség javát szolgáló tervei voltak, és most szánalmasan próbálja megmagyarázni, hogy hová lettek a nemes eszmék, miért siklott félre minden, amit valamikor fontosnak gondolt.
Orbánt persze nem fenyegeti a veszély, hogy szembesüljön egykori önmagával. Ha netán néha belegondol, másként emlékszik mindenre. Jó lehet neki: kegyelmi állapot az övé. Nem emlékszik már a valamikori, ízléstelenül harcos istentagadóra, aki az általa példaképnek mondott Antall József miniszterelnöksége idején a kereszténydemokraták parlamenti felszólalásakor „Csuhások, térdre, imához” bekiáltásokkal szórakoztatta képviselőtársait. Nem emlékszik már az egykori fiatalemberre, aki társaival együtt kivonult az ülésteremből, amikor Jeszenszky Géza, az Antall kormány külügyminisztere azt találta mondani, hogy csak a kormánypártok képviselik Magyarországon a keresztény értékeket. Akkoriban még úgy gondolta, hogy bár az olaj keletről jön, a szabadság mindig nyugatról érkezik.
Ezzel az egykori fiatalemberrel kínos lenne szembesülnie a mára szépkorúvá terebélyesedett Orbánnak. Aki valaha még mert vitatkozni, de mára retteg a valóságtól. Bárhol is lakik, nem érzi magát biztonságban. Pedig a budapesti Cinege utcában, Felcsúton, Hatvanpusztán – talán ő maga sem tudja hol él – még a levegőt is megszűrik körülötte.
Mindenben és mindenkiben ellenséget lát, ezért megbízható emberekkel veszi körül magát. Látszólag ellentmondás, de ők fogják majd a vesztét okozni valamikor. A diktátor hatalmának nem az ellenzék vet véget: az övéi teszik el láb alól, mert a falka arra vár, hogy meggyengüljön a vezér. Már figyelik botlásait, feljegyzik kínos nevetgéléseit, számon tartják, ahogyan a szája szélét nyalogatja. Amikor már több lesz belőle a kár, mint amennyi a haszon, eltakarítják. Egyszerű számtani művelet, matektanár sem kell hozzá.
Lázár, Gulyás, Szijjártó, Rogán vagy valaki, ma még ismeretlen. Melyikük lesz a NER Brutusa?
2006-ban tiltakozásul kordont bontott, ma, 2023-ban kordonokkal védi magát a tiltakozóktól. Ám hiába a Fidesz uralma alá hajtott rádiók és televíziók: nincs a világon annyi kordon és paraván, amennyi egy elégedetlen, boldogtalan ország látványát képes volna eltakarni.
A szerző Facebook-bejegyzése 2023. március 16-án.
