A magyarok 54 százaléka valós veszélynek érzi, hogy az orosz-ukrán háborúból akár világháború is lehet, és 55 százalékuk szerint a háborúban az egyik fél akár atomfegyvert is bevethet.
Ezt derítette ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása, amelyből az is megtudható, hogy több mint egy évvel ezelőtt, az orosz támadás után sokan úgy gondolták, hogy a háború hamar véget ér, ám azóta szinte csak olyan lépések történtek, amelyek a háború eszkalálását szolgálják.
A Nézőpont ugyan megemlíti, hogy Oroszországban részleges mozgósítást rendeltek el, ám még ugyanebben a mondatban – vagyis a két oldal felelősségét egyenlővé téve és egybemosva – azt sugallja, hogy „az Európai Unió pedig már nemcsak gazdasági szankciókat vet ki, de egyre több halálos fegyvert szállít a háborús övezetbe”.
Tehát van egy háborús övezet – a Nézőpont nem részletezi, hogy az orosz agresszió következtében vált Ukrajna egy része háborús övezetté. Vagyis, adott egy tűzfészek, amely csak úgy keletkezett, ismeretlen okból, feltehetőleg valahogyan, és az EU még olajat is önt rá.
A miniszterelnököt békepártinak nevező Nézőpont szerint azok, akik reális veszélynek látják az orosz-ukrán háború világháborúvá szélesedését, jóval nagyobb arányban (81 százalék) tartanak az atomfegyverek bevetésétől, s csak 16 százalékuk tart egy atomfegyverek nélküli világháborútól.
Az intézet prognózissal is szolgál a háború kimenetelét illetően: „Mára világossá vált, hogy a háborút egyik fél sem tudja megnyerni. Fontos kérdés ezért, hogy a magyarok hogyan ítélik meg ebben a helyzetben a háború folytatásának harctéri következményeit.” Hogy mitől vált ez világossá, és miért kell erről egy közvélemény-kutatónak véleményt mondania, az legyen a Nézőpont édes titka. A kormányhoz közeli intézet felvetése ebben a formában egyenlőségjelet tesz az orosz agresszió és az ukránoknak nyújtott segítség közé, és azt sugallja, hogy a háború már véget érne, ha a nyugati országok nem segítenék az ukránokat országuk megvédésében. Ezzel azt az orbáni mantrát ismételgeti, amely figyelmen kívül hagyja, hogy a háborúnak úgy lehetett volna a leghamarabb vége, ha el sem kezdődik. Ha az oroszok nem támadják meg Ukrajnát, akkor most nem kellene békéről beszélnünk. Ez a kiindulópont, minden más ebből következik.
A Nézőpont, nem először, fordítva ül a lovon, azt láttatja, amit a kormány látni akar. Orbán és a Fidesz szerint már nem Moszkva, hanem Brüsszel a gyarmatosító, a kormányzópárt mai vezetői pedig nem szívesen emlékeznek azokra az időkre amikor még azt vallották, hogy bár az olaj keletről jön, a szabadság mindig nyugatról érkezik.
A Nézőpont közleménye szerint a kutatást április 17-19. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készítették. Hogy kinek a megbízásából, azt nem közölték, pedig ez szokás: a Publicus közleményeinél például rendszeresen feltüntetik, ha a Népszava, a Medián kutatásainál pedig, ha a HVG a megbízó. A Nézőpont azonban nem közölt adatot ezzel kapcsolatban, ezért csak feltételezhető, hogy a kormány, vagy/és a Fidesz kérésére veselkedtek neki ennek a témakörnek.
Muszáj még megemlíteni, hogy a közvélemény-kutatásoknál elvárás, hogy a kérdésekkel nem befolyásoljuk a válaszadókat. Ahogyan a szakmai alapon működő újságíróiskolákban szigorúan szankcionálják az alákérdezést, úgy a közvélemény-kutatásoknál is alapvetés a pártatlanság, az objektivitás. Minden más, így például az atomháborúval riogatás – de majd Orbán megvéd titeket, szavazzatok a Fideszre! – maszatolás és mellébeszélés, azaz, magyarul: propaganda és hazugság.
Forrás: Újnépszabadság
