Hírklikk
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke május 31-én lesz hatvanéves. Megette már a kenyerünk javát, mondhatnánk, ha ilyen jeles alkalomkor illendő volna ironizálni. Maradjunk inkább az emelkedettségnél és az ünneplésnél, valamint az imádságnál. Merthogy hálaadó mise is lesz a Belvárosi Nagytemplomban, amelyet – immár 13. alkalommal – dr. Osztie Zoltán katolikus plébános fog celebrálni.
A haladónak is mondható hálaadó hagyományt még Szentmihályi Szabó Péter indította útjára, az író halála után pedig felesége, Ilona vitte tovább a lángot. Most is ő hirdette meg Facebook oldalán a hálaadó misét, amely hivatalosan nem csak Orbán Viktorért szól, legalábbis a meghívóban az szerepel, hogy „hazánkért, népünkért és vezetőinkért.”
Ebben a demokratikus megfogalmazásban nemcsak a miniszterelnök, hanem mindenki más is benne van, és ennek csak látszólag mond ellent, hogy a meghívó szöveg azzal kezdődik, hogy Orbán Viktor hatvanéves! Az invitálás mellé az ünnepelt fényképét is odaszerkesztették, hogy még véletlenül se lehessen összetéveszteni őt valaki mással, Soros Györggyel, vagy, teszem azt, Gyurcsány Ferenccel.
Ez azért is fontos, mert a tavalyi mise után Osztie plébános a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a hálaadó misének nincs köze a pártpolitikához. Mindezt azzal kívánta alátámasztani, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc megtéréséért is imádkozni kell. (A volt miniszterelnök két évvel ezelőtt, június 4-én volt 60 éves, ám nem tudni arról, hogy dr. Osztie, vagy bárki más a fideszes holdvarból imádkozott volna érte.)
Persze, sem idő, sem igény nincs arra, hogy mindenkiért misét mondjunk, bár az is igazságtalan volna, ha mindig csak Orbán Viktorért szólna az imádság. Igaz, ő első az egyenlők között, mi, gyarló többiek a lábnyomába sem érhetünk, ráadásul ő lesz néhány hét múlva hatvanéves, és nem mi, de azért rajta kívül is vannak még e honban olyanok, akik a haladás szolgálatára tették fel életüket, és Orbánhoz hasonlóan, sokat munkálkodtak a nemzet felemelkedéséért.
Lehetne imádkozni például Semjén Zsoltért. Nemcsak azért, hogy a KDNP elnöke még az eddigieknél is több háziasított rénszarvast ejthessen el Svédországban, vagy a világ valamelyik, általa választott országában, de ő az, aki a legtöbb módosító indítványt nyújtotta be a parlamentnek, nem mellesleg az éj leple alatt, amikor már mindenki a jól megérdemelt álmát aludta.
És persze járna egy ima Varga Juditnak is. A miniszter asszonyra ugyanis mostanság rendesen rájár a rúd, ha nem Polt Péter lenne a legfőbb ügyész, talán még a Völner-Schadl ügybe is belekeveredett volna. Ám így sem fenékig tejföl az élete, mert bár mindünk közül ő tudja a leggyőzőbben mondani, hogy „az apa férfi, az anya nő”, állandó harcot vív a brüsszeli elnyomókkal. Nincs olyan nap, hogy ne üzenne nekik valami szaftosat, amitől aztán ezek a rosszéletűek szégyenükben a föld alá bujdokolnak.
És tegyük a szívünkre a kezünket, Novák Katalin is megérne egy misét, remélhető, hogy dr. Osztie az ő érdemeinek méltatásáról se feledkezik meg. Az államfő már eddig is számos örök érvényű dolgot tett a magyarságért, és itt nem is elsősorban arra gondolunk, hogy kegyelmet adott a terrorizmusért elítélt Budaházy Györgynek. Legalább ennyire korszakos jelentőségű, hogy sajátkezűleg sütött sajtos stanglit Ferenc pápának, aki azóta is sürgeti a Vatikánt, hogy hivatalos dokumentum formájában szerezze meg a receptjét. Arról nem is szólva, hogy a magát gyakorta édesanyaként definiáló államfő – bár nem lehetett könnyű neki – megállta, hogy nem szólalt meg a Karmelita kordonjai előtt könnygázzal lefújt, gumibottal megvert gyerekek ügyében. Pedig, neki is hasonló korú gyermekei lehetnek, szerencse, hogy az ő családjában nem fordult elő a múlt szerdai esethez hasonló atrocitás.
Hosszan sorolhatnánk, ki mindenkiért misézhetne dr. Osztie, vagy, ha ő nem bírná a temérdek munkát, akkor valamelyik paptársa. Mindenkinek járna még életében legalább egy hálaadó mise, amitől persze nem lesz olcsóbb a kenyér és a rezsit sem tudja az illető könnyebben kifizetni, de legalább elmondhatná magáról, hogy nem csak négy évente gondolnak rá, amikor egy zsák krumpliért, vagy hagymáért a szavazatára ácsingóznak.
Forrás: Újnépszabadság
