Biztosan másoknak is feltűnt, hogy Orbán a háború kezdete óta még nem ejtette ki Putyin nevét. Soros Györgyöt volt képe háborús uszítónak nevezni, de azt az embert, aki ezt a kegyetlen háborút kirobbantotta, nem nevezte meg. Békepártisága odáig terjedt, hogy lózungokkal kürtölje tele a nyilvánosságot. „Mi a béke pártján állunk. Mihamarabb be kellene fejezni a háborút. Nekünk ki kell maradnunk ebből a háborúból. Ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát.”
Arról hogy a háborút el sem kellett volna kezdeni, egyetlen szót sem szólt idáig. Hogy nem kellett volna megtámadni egy független országot, meggyilkolni a polgárait, lerombolni az épületeit, mérhetetlen károkat és szenvedést okozva ezzel Ukrajnának, és nem mellesleg Európának.
Arról, hogy a háborút hogyan kellene befejezni, Orbán hallgat. Pedig, ő is tudja a választ. Úgy lehetne és kellene befejezni, hogy az orosz csapatok azonnal kivonulnak a megszállt ukrán területekről. Befejezik a különleges hadműveletnek nevezett háborút, majd miután ez megtörtént, bocsánatot kérnek az ukránoktól, és az összes többi országtól, amelyeknek – ha nem is az ukránokhoz mérhetően – szintén jelentős károkat okoztak.
Ezt követően fel kell ajánlani, hogy – minden fizetség nélkül – részt vesznek Ukrajna újjáépítésében. A meggyilkolt embereket sajnos már lehetetlen feltámasztani, és a mérhetetlen szenvedést sem lehet feledtetni, de az épületeket, kórházakat, lakóházakat, színházakat, valamint a közműveket ismét fel lehet építeni.
Erről kellene beszélnie Orbánnak, és persze nevén nevezni az agresszort, akit Vlagyimir Putyinnak hívnak.
Címkép: Pápai Gábor Casus belli (Népszava)
Forrás: Újnépszabadság
