Kedves még megmaradt barátaim, ismerőseim! Most, hogy megáradt a Tisza, és az árvízi hajós tizennégy év hányattatásai után hazatalált, itt az ideje, hogy emlékeztesselek benneteket arra, hogy bár a Dunánál nőttem fel, mindig, minden körülmények között a Tisza feltétlen híve voltam. Ebből kifolyólag minden igyekezetemmel, valamint a legjobb tudásom szerint támogattam, hogy ez a nagy jövő előtt álló folyó minél szélesebb és áradóbb legyen. Ahol csak lehetett, síkraszálltam érte, és minden rendelkezésemre álló fórumon a nagyszerűségét hirdettem.
Mindezt az esetleges későbbi félreértések miatt írom. Előadódhat ugyanis olyan helyzet, hogy a Tiszát nem kedvelőknek hátrányos megkülönböztetés, minősített esetben, üldöztetés lesz a részük. Ezért kérlek benneteket, hogy ne féljetek, és mostantól úgy emlékezzetek a munkásságomra, ahogyan én. Ne dőljetek be a látszatoknak, nekem higgyetek, és ne annak, amit eddig tőlem olvastatok.
Remélem, sokan vagytok, akik – velem együtt – úgy tudják, hogy nekem már az óvodában is Tisza volt a jelem, a középiskolában pedig egy, a nadrágszíjról írott saját szerzeményű dicshimnusszal nyertem az irodalmi pályázaton. Nem szeretném, ha később kellemetlenségeim származnának korábbi írásaimból, ezért jelezni szeretném, hogy számomra mindig is sokat jelentett, ha valaki senkivel sem kíván összefogni, kedvenc költőm pedig már akkor is Wass Albert volt, amikor még a nevét sem hallottam.
Közlöm veletek továbbá, hogy a valóság nem létezik, egyedül a remény a realitás, és ha jót akartok magatoknak, nem ültök fel sem a háborúpárti genderben hívő migránssimogatóknak, sem pedig azoknak, akik ennek az ellenkezőjével áltatnak benneteket.
Tudom, hogy a látszat ellenem szól, mert számos olyan írásom van, amelyeket a Tisza nagyszámú rajongói nem néznek jó szemmel. Ezúton tájékoztatok mindenkit, hogy az egykori cikkeimet folyamatosan megsemmisítem, a múltamat átírom, utóbbihoz, ha kell, akár egy neves, múltmásításban jártas történészasszony segítségét is igénybe veszem.
Kijelentem továbbá, hogy fentieket önként és dalolva, azaz kényszer szülte meggyőződésből, a közelgő szép új világra tekintettel pötyögtem bele a szövegszerkesztőbe.
Cserébe fel tudom ajánlani, hogy igény esetén én is hazudok rólatok: azt fogom vallani, hogy emlékezetem szerint soha nem jártatok a Dunaparton, egész életetekben a Tiszát kedveltétek, és nem okoz számotokra gondot, hogy az árvízi hajós korábban a NER szolgálatában állt és élvezte az ezzel járó előnyöket. Külön díjazásért azt is hajlandó leszek állítani, hogy ti is mindig azt vallottátok, amit én: hogy egy Orbán nélküli Fidesszel lehet együttműködni, Orbán Viktort pedig, akárcsak én, ti is alkalmasnak találjátok arra, hogy az Európai Bizottság, vagy az Európai Parlament vezetője legyen.
Ár megegyezés szerint, részletfizetés megoldható, SZÉP kártyát elfogadok. (Csendes, Magyarországra néző hazát beszámítok.) Fenti ajánlatom a legelső kijózanodásig, de legkésőbb 2026-ig érvényes.
HírKlikk
Forrás: Újnépszabadság