Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Judit igazságügyi miniszter február 28-án nyújtotta be azt az előterjesztést, amelynek alapján a hatóságok kivizsgálhatják a panaszokat, az állítólagos munkahelyi visszaélésektől a korrupcióig. Az országgyűlés április 11-én fogadta el a „panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról” nevet viselő törvényt. A Bloomberg két magyar újságírója vette észre, hogy a 83 paragrafusból álló salátatörvény a szivárványcsaládok elleni feljelentést lehetővé tevő passzust is tartalmaz.
A törvénycsomagra az indoklás szerint egyébként azért van szükség, hogy növekedjen az állami szervek működésébe vetett közbizalom, valamint emelkedjen „az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintje, különös tekintettel a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre.” A törvény 50. paragrafusa lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy névtelenül feljelentsék a hatóságoknál azokat az azonos nemű párokat, akik gyermeket nevelnek.
Az egykori nyilas házmesterek országában ennek az ellenkezője lett volna meglepő. Még akkor is, ha tudjuk, hogy Semjénnek már van gyakorlata a hasonló eljárásokban. Emlékezetes, hogy – Orbán Viktornak a 2019-es önkormányzati választás után tett ígéretét meghazudtolva – a polgármesterek jogainak megkurtítását és a Városliget beépítését csempészte be a törvényjavaslatok közé, nem mellesleg kezdeményezte a Budapest-Belgrád vasútvonal iratainak tíz évre szóló titkosítását. Akkor mindezt a koronavírus veszélyére hivatkozva tette.
Az azóta megszűnt – illetve az Origóba beolvasztott – 888 nevű portál néhány évvel ezelőtt arra biztatta az egyetemi ifjúságot, hogy jelentsék fel azokat a tanáraikat, akik nem a NER szellemiségétől vezérelve tartják előadásaikat, és liberális eszméket terjesztenek. Hogy hány diák jelentette fel a tanárát, arról nem tájékoztatták a nyilvánosságot, de már maga a szándék is jellemzi e szégyenletes elgondolás kiagyalóját.
Régóta tudjuk, hogy – Bródyval szólva – ezek ugyanazok. Salátatörvénybe elrejtve, leginkább éjjel merik csak meglépni az aljasságaikat. Titokban, amikor azt hiszik, kevesebben látják és hallják őket. Éjszaka viszik el a szobrokat is, Károlyi Mihályét például, vagy Nagy Imréét a Vértanúk teréről. És szégyenünk szimbólumát, a Szabadság téri megszállási emlékművet is a sötétben állították fel. Annyira féltek ezek a magukat a nemzet megmentőjének mondó urak, hogy még avatóbeszédek sem hangzottak el. Gyomorforgató múltmásítás volt a javából, mert a Szabadság térre rondított szobor azért született, hogy elleplezze a tényt: a második világháború idején a magyar állam nem védte meg polgárait. Finoman fogalmaztunk, merthogy kifejezetten segítette őket a halálba, százezrével tuszkolta fel a zsidó származású magyarokat az Auschwitzba induló vonatokra. A magyar történelemnek ezt az epizódját igyekeztek úgy beállítani, mintha csak a németek tehettek volna mindenről, ők támadtak a szegény, szerencsétlen, védtelen, Horthy zsidótörvényeivel súlyosbított Magyarországra.
Semjén Zsoltnak és társainak kedvenc napszaka az éjszaka. A sötétség az ő világuk, úgy gondolják, hogy olyankor nem látják őket, és ezért mindent megtehetnek. Lophatnak, ha úgy tartja kedvük, fosztogathatnak, elvehetik mások jogát, lehetőségeit egy élhetőbb világhoz.
Most a szivárványcsaládok elleni támadást igyekeztek elrejteni az érdeklődő tekintetek előtt. Nem más ez, mint kicsinyes bosszú: az Európai Bizottság 2022-ben indított pert Magyarország ellen a 2021-es, gyermekvédelminek nevezett, az LMBTQ-kisebbségeket diszkrimináló törvény miatt, és nemrég kiderült, hogy – a finnekkel együtt – összesen tizenöt uniós tagország csatlakozott az Európai Bíróságon induló perhez.
Címkép: Békési Joe: Semjén éjszakája
Forrás: Újnépszabadság
