STRASBOURG/BRÜSSZEL – Újra a nemzetközi reflektorfénybe került Magyarország: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) tervezett határozatában súlyos aggodalmakat fogalmaz meg a jogállamiság, a választási rendszer és a sajtószabadság helyzetéről. A dokumentum egyre türelmetlenebb hangot üt meg: a testület szerint a kormány évek óta halogatja a reformokat, és ahelyett, hogy közeledne az európai normákhoz, egyre távolodik azoktól.
Jogállam: félig megtett út
Bár a Közgyűlés üdvözli a 2023-as igazságügyi reformot, amely erősítette a bíróságok függetlenségét, a Velencei Bizottság több ajánlását Budapest továbbra sem hajtotta végre. Kiemelt példa a Baka kontra Magyarország ügy: az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a bírák véleménynyilvánítási szabadságát jobban kell garantálni – ez mindmáig nem történt meg maradéktalanul.
Választások: aránytalanság rendszerszinten
A legélesebb kritika a választási rendszert éri. A PACE szerint a 2014 óta elfogadott reformok következetesen a kormánypártnak kedveztek, és olyan torzulásokat okoztak, amelyek révén a Fidesz minden választáson kétharmados többséghez jutott. A 2024-es módosítás sem oldotta fel ezt az egyenlőtlenséget. A Közgyűlés ezért teljes választási reformot követel a 2026-os voksolás után, amelybe a politikai pártok, a civil társadalom és a független szakértők is bevonásra kerülnek.
Rendkívüli jogrend: állandósult veszélyhelyzet
Súlyos aggodalmat kelt a „veszélyhelyzet” különleges jogrend is, amely 2020 óta folyamatosan érvényben van, és lehetővé teszi a kormánynak, hogy rendeleti úton kormányozzon, a parlamentet megkerülve. A Közgyűlés szerint ez a rendszer „tovább erodálja a fékeket és ellensúlyokat”, ezért felszólítja Budapestet: a következő választások előtt jóval szüntesse meg a különleges jogrendet.
A média és a civil társadalom nyomás alatt
A határozat szerint a médiapiacon a tulajdonkoncentráció és a kormányzati befolyás súlyosan sérti a pluralizmust. Strasbourg azt kéri: függetlenítsék jobban a Médiatanácsot, nyissák meg a kinevezési folyamatokat, és számolják fel az állami hirdetések politikailag elfogult elosztását. A dokumentum a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésére, valamint a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat visszavonására szólítja fel a kormányt, mivel ezek „elhallgattatják a civil társadalmat”.
Korrupció és közpénzek
A PACE kemény hangon bírálja a korrupció elleni fellépés hiányát is. Követeli a GRECO-jelentések nyilvánosságra hozatalát, független korrupcióellenes intézmények megerősítését, valamint a közbeszerzések átláthatóvá tételét. Külön figyelmet kapnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k), amelyek ma hatalmas közvagyont kezelnek. A Közgyűlés szerint e struktúrák felett szigorúbb parlamenti ellenőrzést kell biztosítani.
Nyitva maradt ajtó – egyelőre
A szigorú hangnem ellenére a Közgyűlés jelezte: kész a párbeszédre és az együttműködésre a magyar hatóságokkal, ha valódi előrelépés történik. Orbán Viktor kormánya számára az üzenet nem új: Brüsszel és Strasbourg évek óta figyelmeztet. De a 2026-os választások közeledtével egyre erősebben hallatszik a követelés: rendszerszintű változtatások nélkül Magyarország aligha nyerheti vissza Európa bizalmát.
