Hány éves korában tűnnek el a művész neve mellől az „ígéretes”, a „tehetséges” és a „fiatal” jelzők? Senki se mondhatja meg dátum szerint. Gyakorlatilag akkor, amikor – fölöslegessé válnak. Úgy fölöslegessé, ahogy a József Attila neve mellé se biggyesztjük oda, hogy „nagy” költő, sőt a „költő”-t is nyugodtan elhagyhatjuk.
A fiatal művész mindaddig „tehetséges”, amíg kifejezőeszközei összhangba, teljes összhangba nem kerülnek mondanivalójával, amíg – végső soron — sikerül tisztáznia önmaga számára és művei révén a közönség számára is művészi eszményeit. Amíg meg nem találja a maga útját a művészetben.
Soó Zöld Margitot hosszú éveken át tehetséges fiatal művészként, grafikusként tartotta számon a hazai művészeti közvélemény – és joggal. Egyéni kiállításai (Kolozsváron és Szatmáron), helyi és országos tárlatokon kiállított képei mind kiváló formaérzékű, az embert és környezetét jól megfigyelni tudó, mélyen gondolkodó fiatal művészre utaltak, aki a grafika több műfajában is nagy felelősséggel kereste a legmegfelelőbb módot arra, hogy elmondja a magáét – a rajz, a színek sajátos nyelvén.
Ez év október 17-én az utóbbi évek termésének a javát, mintegy ötven grafikai munkát, szénrajzot, monotípiát, rézmetszetet, tusrajzot, akvarellt állított ki a székelyudvarhelyi municípiumi művelődési ház kiállítótermében. Ez az eddigi kiállításainál számban is tekintélyesebb bemutatkozás – minden eddiginél jelentősebb állomásává vált művészi fejlődésének: érett, sokoldalú, gazdag formai tudását a művészi gondolatszolgálatába állítani tudó ízig-vérig korszerű művészt ismertetett meg a közönséggel.
Művészt, aki a mai ember örömét-gondját, merész magasra törését, hagyománytiszteletét – és szorongásait fejezi ki finom vonalú rajzaiban, színeinek könnyedségével vagy tónusainak, árnyalásának drámaiságával.
Ha lenne a művészetben előléptetés, úgy ezzel a kiállításával Soó Zöld Margit minden bizonnyal előlépett volna – így azonban csak a „tehetséges”, meg az „ígéretes fiatal” jelzők koptak le róla – végérvényesen.
Soó Zöld Margit immár csak egyszerűen – művész.
Megjelent A Hét II. évfolyama 45. számában, 1971. november 5-én.
Kiemelt kép: Soó Zöld Margit Danaidák
