Így az utóbbi három év alatt az államháztartás hiánya megközelítette a 15 ezer milliárd forintot. Emiatt az államadósság 48 ezer milliárd forintra emelkedett a 2010-es 21 ezer milliárd forintról.
Fiskális alkoholizmusban szenvedett a magyar kormány az utóbbi három évben, brutálisan túlköltekezett a bevételekhez képest, ezt jelzi, hogy az államháztartás hiánya tavaly 4753 milliárd forint lett, miközben a magyar gazdaság 4-5 százalékos növekedést produkált – derül ki a Pénzügyminisztérium friss közleményéből.
A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány egyik vitathatatlan érdeme volt az államháztartási gazdálkodás konszolidálása, ám mára ez már múlté. Az elmúlt három évben a kormány részben a Covid-válságra, majd az ukrajnai háborúra mutogatva, de nem mellékesen a választási osztogatásra is ügyelve, összesen 14 838 milliárd forinttal költekezett túl.
Jól mutatja ennek a hiánynak a kiugró mértékét, hogy 2010-19 közötti tíz évben a deficit összesen
11 440 milliárd forint volt, vagyis átlagosan évi 1140 milliárd forinttal költöttek többet a bevételeknél.
Az elmúlt három év hibás költségvetési politikájának részbeni következménye az Európa-bajnok infláció, a forint tavaly tapasztalt gyengülése és a kormány gazdaságpolitikai mozgásterének jelentős beszűkülése. A korábbi évek költekezései miatt már tavaly is megszorításokra volt szükség annak érdekében, hogy a korlátozott rezsicsökkentést a kormány fenntarthassa, ugyanakkor a magas hiányok miatt már nem maradt elegendő forrása az államnak az olyan halászhatatlan kiadásokra mint az egészségügyi, oktatási béremelések, az önkormányzatok támogatása, a szociális feszültségek csökkentése.
Hiába szépít az Orbán-kormány, az emelkedő infláció miatt tovább folytatódik a fizetések elértéktelenedése – Ellentétben az elmúlt évtized éveivel, az idén nem…
Messziről indul a bérharc, a közszolgáltató vállalatok több szakszervezete is 20 százalékos fizetésemelést vár – Az Orbán-kormány tárgyalna, de nem tudni, hogy…
A sorozatos hiánytúllépések következtében drasztikusan megnőtt a magyar állam adóssága: 2010 végén még 21 284 milliárd forint (GDP 80,1 százaléka) volt az államadósság, ez 2019 végére mintegy 10 ezer milliárd forinttal 31 139 milliárd forintra növekedett, miközben a GDP arányos mutató 65,3 százalékra csökkent, köszönhetően a viszonylag gyors gazdasági növekedésnek. Az elmúlt három évben azonban 31 ezer milliárdról 47,8 ezer milliárd forintra nőtt az állam tartozása. Varga Mihály pénzügyminiszter közlése szerint idén év végén a GDP-arányos adósságmutató a tavalyi 76,8 százalékról 73,5 százalékra csökkent, ám ez a jelentősen elszálló infláció következménye.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint csak tavaly decemberben 1287 milliárd hiány keletkezett a költségvetésben, érzékeltetésül, ez a korábbi években egy egész év hiánya volt. A PM a „Stabil költségvetési gazdálkodás mellett a vártnál jobban csökkent az államadósság tavaly” című győzelmi jelentésében semmilyen magyarázatot nem ad decemberi hiánytúllövésre, így semmit nem lehet arról tudni, hogy mire ment el ez a hatalmas összeg.
Ez nem a forint éve volt, a januári 360 forintos eurónál még nem gondoltuk, hogy örülni fogunk a 400-nak – Az év utolsó hónapiban nagyot hajrázott a forint, de ez is…
A 2022-es költségvetési törvény 3152 milliárd forintos hiányt engedélyezett volna a kormánynak, ám az év végére az az összeg 4753 milliárd forintra emelkedett.
A Pénzügyminisztérium a hiány elszállását a „orosz-ukrán háború és az arra adott elhibázott brüsszeli szankciók”-kal magyarázza, amely alapjaiban írta át a tavalyi év gazdasági folyamatait. Az elmúlt évet a kormány év eleji, 2000 milliárdos választási költekezése (13 havi nyugdíj, szja-visszatérítés, fegyveres dolgozók egyszeri bérjuttatása) alapozta meg, majd a február végén kitört ukrán háború alapjaiban írta át az az energiatámogatási kiadásokat. Ugyan a kormány augusztusban jelentősen csökkentette a lakossági energiatámogatások keretét, ennek ellenére a rezsicsökkentésnek bő ezer milliárd forintos – korábban nem tervezett – kiadása keletkezett, amit különadók kivetésével igyekezett finanszírozni. Ezeket az adóemeléseket a kormány részben rendeleti úton intézte, így azok a hatásait nem is vezették át 2022-es költségvetési törvényen, így fordulhatott elő az a példátlan esett, hogy a hiány bő 50 százalékkal magasabb lett a törvényi keretnél.
A 2022-es költségvetési terv utólag teljes fikciónak minősíthető, hisz a kormány eredetileg 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel és három százalékos inflációval számoltak. Ebből végül 4-5 százalék körüli növekedés és 15 százalékos infláció lett, és épp ez hatalmas inflációs lökés segítette a kormányt abban, hogy még a 4753 milliárd forintnál is magasabb hiányt hozzon össze, hisz az plusz 12 százalékos infláció több száz milliárd forintos többletbevételhez juttatta a kormányt, elsősorban a fogyasztási adókon keresztül, de az inflációs többletek megjelentek az jövedelemadó-bevételekben is.
Mindent elvisz a drágulás, a magyarok többet költenek az üzletekben, de jóval kevesebb terméket tudnak megvásárolni – Egyre kevésbé telik élelmiszerre is.
Hiába szépít az Orbán-kormány, az emelkedő infláció miatt tovább folytatódik a fizetések elértéktelenedése – Ellentétben az elmúlt évtized éveivel, az idén nem…
Hatalmas megszorítással jön jövőre az Orbán-kormány rendeleti büdzséje – Az oktatás, az egészségügy a rendvédelem a jövő évi módosított költségvetés nagy…
Hatalmas segítség a rekordinfláció
Az elmúlt hetekben bejelentett rendeleti intézkedéseknek, a magas inflációnak és a gázárak jelentős csökkenésének köszönhetően elérhetőnek tűnik a kormány idei módosított költségvetési hiánycélja – írták az OTP elemző. Varga Mihály pénzügyminiszter már január első napjaiban bejelentette, hogy számításaik szerint 2022-ben sikerül elérni az uniós felé vállalat 6,1 százalékos GDP arányos hiánycélt, ugyanakkor a kormány idénre kissé megemelte a hiánycélját, a korábbi 3,5 százalékkal szemben, most 3,9 százalékkal számol. Az OTP elemzői szerint mind a 2022-es, mind az idei hiány kisebb lehet a kormány által jelzettnél: 2022-re 5,7, 2023-ra pedig 3,7 százalékos GDP-arányos hiányt jósolnak, vagyis az úgynevezett eredményszemléletű hiány a GDP 2 százalékával csökkenhet, ami tisztességes költségvetési kiigazítás. A gond az, hogy a magyar költségvetés prociklikus, vagyis épp akkor csökkenti a hiányt, amikor a gazdasági növekedés leáll, hisz idén a GDP kedvező esetben 0-1 százalékkal nőhet.
Az idei hiánycélok elérését segítik a mérséklődő európia gázárak, ugyanis így kisebb veszteség keletkezik rezsivédelmi intézkedéseken. Tegnap már 66 eurón kereskedtek az – az orosz gázszállítási szerződések szempontjából irányadó – holland gáztőzsdén (TTF), miközben egy megawattóra (Mwh) energiájú gázért egy hónappal ezelőtt is még 135-140 eurót kértek. A gázárak megfeleződésével az egyik legnagyobb költségvetési kockázat kezd kiárazódni.
A költségvetés idei kiadásait 700 milliárd forinttal csökkenti az a jogi trükközés, amely jelentősen mérsékli a Magyar Nemzeti Bank várható veszteségének egy évre eső pótlását.
A parlament tavaly elfogadta a jegybanktörvény módosítását, amely kimondja, hogy a jegybank veszteségét ezentúl nem egy összegben, hanem öt évre szétosztva kell a költségvetésnek kifizetnie. Az üzemanyagár-plafon decemberi megszüntetése magasabb áfa- ás jövedéki adóbevételeket eredményez, ami csak 2023-ban plusz 120 milliárdos bevételhez juttatja a magyar államot. Még ennél is nagyobb hatással jár – 270 milliárd forint plusz bevétellel – a Mol-ra kivetett extraadó emelése. Ezt szintén az árspaka eltörlése tett lehetővé, míg a gyógyszergyártókra kivetett rendeleti adó 75 milliárdos rendkívüli bevételt hozhat.
Orbán Viktor belerondított a Mol ünnepébe, Hernádi Zsolt búskomoran adta át az új székházat – A fővárosi Kopaszi-gáton átadták a Mol új, 143 méter magas…
Kellemes ünnepeket! Új extraprofitadóval lepte meg karácsonyra a gyógyszergyártókat az Orbán-kormány – Több mint 200 milliárd forint folyhat be így az…
Ugyanakkor a kiadásokat növelik a magasabb kamatkiadások, de ennek mértékét 130 milliárd forintra becslik az OTP elemzői, míg a 30 év alatti gyermekes anyák adómentessége 30 milliárdos pluszkiadással jár. Ezen költségvetési intézkedések eredőjeként lehet kisebb lehet a hiány a tervezett 3,9 százaléknál. Ugyanakkor továbbra is megmaradtak más költségvetési kockázatok: az OTP elemzői szerint is a tanári béreket rendezni kell, ha erre nem lesznek igénybe vehetők az uniós pénzek, akkor az hazai forrást igényel, de a magasabb infláció miatt pótlólagos nyugdíjemelésekre is szükség lehet. A gázárak csökkenése után a magyar költségvetés legnagyobb kockázati tényezője az uniós pénzek elmaradása. Az előzetes megállapodásokat ugyan megköttettek, de ha az Európai Bizottság nem lesz elégedett a kormány jogállami vállalásaink teljesülésével, akkor tovább késhetnek az uniós pénzek – figyelmeztettek az OTP elemzői. Ezt a forgatókönyvet erősíti, hogy a kormány január első hetében 4,25 milliárd dollár (1600 milliárd forint) értékben bocsátott ki devizakötvényeket, annak érdekében, hogy biztosan forrásokhoz jusson.
Kutyaszorítóban Orbán Viktor: rákényszerül a korrupció visszaszorítására, ám ez fájni fog a környezetének – Kinyílhat a vastag EU-s pénztárca, de csak akkor ha a…
Újabb fordulat az EU-s kifizetések ügyében: Brüsszel egyelőre nem fogja megtéríteni a kiadások jó részét – Megszületett a várva várt megállapodás a…
Unicredit: recesszióba kerülhet a magyar gazdaság
A magyar gazdaság 2023 átlagában visszaesést mutat majd, még akkor is, ha a második félévben beindul a növekedés – írja elemzésében az UniCredit Bank londoni központja, amit a Portfolio.hu idézett. A banknál arra számítanak, hogy idén nem érkezik EU-s forrás Magyarországra, a helyreállítási pénzeket pedig akár teljesen elveszíthetjük. Az UniCredit Bank arra számít, hogy a magyar GDP 1 százalékkal csökken 2023-ban, de jövőre már 3,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság., Az infláció 2023 első negyedévében 26 százalékon tetőzhet, 2023-ban két számjegyű marad, és még 2024 folyamán is bőven a három százalékos jegybanki cél felett alakul.
Megjelent a Népszava Gazdaság és Reflektor rovatában 2023. január 11-én.
