A NATO és az EU keleti tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai fontolgatják, hogy kizárják megbeszéléseikről Magyarországot – értesült több diplomáciai forrásból is a Financial Times (FT), a lap hírlevelét a Telex szemlézte.
A neves brit üzleti lap keddi hírlevelében emlékeztet arra, hogy a B9-et 2015-ben alapította Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – azaz azok a NATO- és EU-tagállamok, melyek 1991 előtt a szovjet blokkba tartoztak.
A szervezet nem rendelkezik önálló intézményrendszerrel, inkább egy olyan fórum, melyen a tagok állam- és kormányfői, védelmi miniszterei és külügyminiszterei összehangolhatják biztonságpolitikai elképzeléseiket – különös tekintettel a 2014 óta akut problémának számító orosz fenyegetésre.
A B9 elmúlt ülésein azonban Magyarország rendre megvétózta az Ukrajna támogatásáról és esetleges NATO-csatlakozási folyamat felgyorsításáról; és mivel az Orbán-kormány az EU-ban is rendszeresen blokkolja-hátráltatja az ukrán háborús erőfeszítések támogatását, ezért „sok országnak elfogyott a türelme”. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a B9-ek kedden, Rigában kezdődő tanácskozásán a magyar fél megint megvétózott egy állásfoglalás-tervezetet, ami amúgy a többi nyolc tagállam támogatását élvezi.
A Financial Times-nak nyilatkozó egyik diplomata szerint valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy ebben a felállásban találkoztak. Ezt a szándékot azonban még nem tárták a nyilvánosság elé; a litván elnöki hivatal a lappal azt közölte, hogy „a NATO és az EU érdekében fontosnak tartjuk, hogy Magyarországot a szervezetben tartsuk”.
A Telex kereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, amely egyelőre nem reagált az FT értesüléseire.
