Engem nem zavar Orbán Viktor, csak csinálja a négy fal között. Zárt térben, szobahőmérsékleten állítólag még a diktátorok is szórakoztatóak. Persze aki nem így gondolta, az már kiesett az ablakon. Nem véletlenül építettek volna 500 méteres felhőkarcolókat a Rákosrendezőre. De aztán a főváros tönkretette a bulit. Vidám tizenöt évünk volt, bár az utolsó kicsit elkomorult, de szerencsére vége. Ami most jön, az legfeljebb annyira lesz vicces, mint a spanyol inkvizíció, és nem a Monty Python-féle.
Hieronymus Bosch rémálmába kerülünk, és a privát poklunkat a NER prominensei népesítik majd be. Németh Szilárd pacalszaftba tunkolja a migránsokat, Bayer Zsolt vállról indítható Semjén Zsolttal lövi a liberálbolsevik értelmiséget, Menczer Tamás minden szembejövőnek az arcába üvölti, hogy legközelebb nem kegyelmez, Szijjártó Péter kerítésen átugráló Lavrovokat számol elalvás előtt, Gulyás Gergely feleségül veszi az összes elérhető nőt, Orbán Viktor pedig… ő csak önmagát adja. A miniszterelnök már rég a rémálmunkban él.
Betilt, kiseprűz, megreguláz, büntet és bosszút áll. De az egész olyan végtelenül unalmas, és Orbán Viktor már így is elpazarolt másfél évtizedet. Mind ismerjük a finálét, minek végigjátszani a bohózatot? Térjünk a lényegre: állítsák sorba a nemzetet, mondassák ki mindenkivel, hogy „Soros György”, és akinek nem ül ki az arcára a Gajdics Ottó-i undor, azt lőjék egyenesen a Dunába. Vagy a Tiszába.
Így megmaradhat nekik a kemény mag, és akkor végre tiszta vérű honfiakkal (férfi) és honleányokkal (nő) népesíthetik be a hazát. Mégsem teszik. Hiába csábító a gondolat, nem lőnek senkit sehova, de még csak ki sem seprűznek. Miért nem? Mert hiányoznánk nekik. Mert tudják, hogy milyen marha unalmas lenne, ha minden arcról egy idült Toroczkai László nézne vissza. Vagy ne adj isten, egy Novák Előd.
Mert ha így megy tovább, a kormány célközönsége maradéktalanul kitölti a Mi Hazánk szűkre szabott terét. És amint a kellő számú patrióta éri el a szélsőnirvánát, akár fel is vonulhatnak, mondjuk egy birodalmi vér és becsület napon. De persze nem az Andrássy úton.
