Gyurcsány Ferenc épp egy szűk úszósapkát igyekezett a fejére erőltetni, amikor először találkoztam vele. Gyermek-, ifjúsági és sportminiszterként adott sajtótájékoztatót, és hogy feldobja az érdektelen eseményt, a kamerák előtt vedlett át úszóvá. Az öltöny persze maradt, csak a sapka és az úszószemüveg jelezte a metamorfózist. Már akkor sejtettem, hogy ez az ember még viheti valamire, és röpke két évtizeddel később be is igazolódott a gyanúm: Gyurcsány Ferenc krimiszerző lett.
Szerény emberként ugyan nem a saját nevét szerepelteti debütáló kötete borítóján, mert A kereszt halála című bűnügyi regény hivatalosan Kate Vargha munkája, a rejtőzködés feloldása azonban roppant egyszerű: Gyurcsány Ferenc édesanyja, Varga Katalin nevéből kreált magának eladhatónak vélt „alkotói én”-t. Tiszteletteljes álca, de ha csak a marketingszempontokat nézzük, akkor a 2013-ban kiadott szakácskönyve – Gyurcsány a konyhában – mintájára a krimit a „Gyurcsány az őrszobán” címmel kellett volna kihozni, garantált lenne a siker.
Így sem lehet oka panaszra persze, az elsőkötetes szépírók egzisztenciális szorongása bizonyára ismeretlen számára. Ami pedig az esztétikumot illeti, már az elején leplezzük le a nagy művet: A kereszt halála egyáltalán nem rossz.
Nem váltja meg a világot, az elbeszélésmód, a fordulatok és a jellemformálás terén is sokat kölcsönöz a skandináv krimi elismert alkotóitól, kiszámítható és helyenként jócskán túlírt, mégis: van a szövegben valami, ami a szerző (valódi) nevén túl is érdekessé teszi. Túlzás lenne letehetetlennek minősíteni, de izgalmas kihívást tartogat az olvasó számára – több szinten is.
Kezdjük a helyszínnel. „Kate Vargha” egy fiktív városba helyezi a cselekményt „valahol Európa közepén”. Néhány kapaszkodót nyújt csupán, amelyek közül a nevek egy rendkívül vegyes összetételű társadalomra utalnak Mielőtt azonban ünnepelni kezdenénk a brüsszeli migrációs politika sikerét, felbukkan a főhős, és azonnal megkongatja a krimiparódia vészharangját. Abigél Eriksdóttir főfelügyelő mintha egyenesen Izlandról csöppent volna a szövegbe, hogy jelenlétével legitimálja a történetet – amely végül mégis eltereli a figyelmünket a megmosolyogtató névválasztásról. Annál is inkább, mert egy idillien progresszív világot teremtve egyesíti Európa keleti és nyugati felét.
A kereszt halála politikai korrektségét még a legszigorúbb woke prédikátor sem vitathatja: női egyenjogúság, keményen megtorolt szexizmus, rendre felülírt sztereotípiák és az egyház fundamentumainak a nyomozás érdekében történő folyamatos megkérdőjelezése. Szerencsére a szerző legtöbbször még időben visszavesz a szélsőséges elfogadásból, de a következményekkel így is számolnia kell.
Egy naivan harmonikus társadalom megfelelő hátteret biztosít, hiszen a kontraszt miatt a kegyetlenség még rémisztőbbnek tűnik, ezúttal azonban az ellenkezője történik: az erőltetett progresszió kissé erőtlenné teszi a bűncselekményt. Holott a kiindulópont valóban borzongató: egy viharos éjszakán egy súlyosan megsebesített csecsemőre bukkannak, akinek késsel kereszteket karcoltak a bőrébe. Ki ő, miért akartak ártani neki, és mit jelentenek a testére vésett jelek? Válaszok nincsenek, a kislány körül egyre sűrűbbé válik a homály.
És mielőtt a rendőrök használható nyomra bukkannának, újabb bűncselekmény történik: előbb megsebesítik, majd lábadozása során meggyilkolják a kislányt ellátó kórház igazgatóját. Mélyül a rejtély: ki tehette, hogy sikerült bejutnia az áldozat őrzött szobájába, és vajon összefügg-e a két eset? Abigél Eriksdóttir és csapata kontinenseken és szimbolikus világokon átívelő nyomozása a krimi mestereinek precíz, az olvasótól folyamatos figyelmet és kreativitást igénylő történetvezetését idézi.
Eszünkbe juthat Henning Mankel, Jo Nesbø, Arne Dahl, Jussi Adler-Olsen vagy épp (ha már Izland) Yrsa Sigurðardóttir is. „Kate Vargha” ugyan sok tekintetben messze van a felsoroltaktól, de a bűnügy megoldásának strukturális feltételeit becsülettel teljesíti. A skandináv krimik esetében kötelező magánéleti szál pedig kimondottan érzelmesre sikerült.
Abigélnek a gyilkos utáni hajsza közben egy családi krízissel is meg kell küzdenie: örökbefogadott lányára hirtelen rátalál az addig eltitkolt múltja a vér szerinti anyja és az ikertestvére személyében. Ez pedig tovább mélyíti a biztonságos környezetre vágyó olvasó válságát – ahogy azt egy krimitől elvárja az ember.
Nem hiszem, hogy mostanában regényírással leszek elfoglalva – írja az utószóban a szerző az elvarratlan szálakból következő folytatásra célozva. – Ki sajnálni fogja, más meg örülni fog majd neki – teszi hozzá, csábítóan magas labdát adva. Az elmúlt két évtized és különösen az elmúlt néhány hónap politikai eseményeit figyelembe véve valószínűleg mindenki jobban járna, ha „Kate Vargha” a második résszel foglalatoskodna a parlamenti munka helyett. Üzleti szempontból sem elhanyagolható a dilemma: ha mindent belead a politikai küzdelembe, a 2026-os választásra kevesebb szavazója marad a DK-nak, mint ahányan megvennék A kereszt halála folytatását.
Kate Vargha (Gyurcsány Ferenc): A kereszt halála. T&T Beruházási Tanácsadó Kft., 2024. 5350 Ft
Forrás: A Magyar Hang VII. évfolyama 40. számának (2024. október 4–10.) nyomtatott változata.