A Bourbonok semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek. A Napóleon bukásával visszatérő dinasztia emlékezetpolitikáját összefoglaló szállóigét – némi módosítással – akár az Orbán-rendszer gyászmunkájára is alkalmazhatjuk. A NER semmit sem tanult, és semmire sem emlékszik: erős a verseny az álszent köpönyegforgatók és az amnéziás véresszájúak között a Fideszben és a bukott kormánypárt holdudvarában. A történelmi vereség óta eltelt szűk egy hétben politikusok és megmondóemberek kart karba öltve gyászolják a régi dicsőségük elvesztését, és próbálnak magyarázatot találni a Tisza-kétharmadra. Tucatnyi megoldás született eddig, de talán egyik sem olyan hiteles és őszinte, mint Gajdics Ottó tangója.
Ferencz Orsolya nyitotta a sort. Az űrispán előbb a saját videójában, majd a Telex és a 24 interjúiban mutatott rá a vereség okára: az urizáló karrierjobboldaliakra. A kormányzati gyűlöletpropagandát az utolsó pillanatig gőgösen, cinikusan és kíméletlenül harsogó politikus hirtelen megvilágosodása egy új mozgalom születéséhez vezetett. Ferencz Orsolya pénteken, a Vértanúk terén az Orbán-rendszer leváltásában komoly szerepet játszó újságírókkal és politikai celebritásokkal bontott zászlót: Huth Gergely, Stefka István, Nagy Feró és Gajdics Ottó a „nemzeti oldal jövőjét” kereste az eseményen, de végül csak az elmúlt harminchat év legfeleslegesebb állami szereplőjét találták meg. – El a kezekkel Sulyok Tamástól – ezt sikerült kiizzadniuk magukból az év eddigi legmelegebb napján.
Nem volt sokkal kreatívabb Király Nóra sem. A csepeli választókörzetben csúnya vereségbe szaladt politikus – aki civil szervezetin keresztül súlyos közpénzmilliárdoknak örülhetett az elmúlt években – szerint a gyűlöletkampány okozta a hamarosan egykori kormánypárt vesztét. – Ha ugyanazok az emberek szeretnék újraépíteni a Fideszt, akik miatt idáig jutottunk, akkor nagy bajban leszünk – írta pénteki Facebook-posztjában. És a bátor előretekintés mellett az önsajnálatba csomagolt óvatos visszatekintés is belefért: „Sokan, sokszor könyörögtünk, hogy ne ilyen kampány legyen, de szokás szerint semmibe vették a kérésünket”. Elképzelem a sok szerencsétlen fideszes képviselőjelöltet, ahogy a kezét tördelve, könnyes szemmel hallgatja a minden fórumon a társadalomra ömlő gyűlöletet, és arra gondol, „meddig kell még ezt elviselnünk?”
Másfél évtizedig asszisztáltak az emberi méltóságot semmibe vevő, gyalázatos és alávaló kormányzati propagandához, de a választásra fordulva már nem vette be a gyomruk a másik oldal szimbolikus megsemmisítését célzó kommunikációt. Hol volt Király Nóra és az általa emlegetett „sokak”, amikor Orbán Viktor tavaly a poloskák kiirtásáról elmélkedett? Vajon akkor is könyörögtek a miniszterelnöknek, hogy ne tegye, ne akarja kiseprűzni az országból azokat, akik nem értenek vele egyet?
Az amnézia vírusként terjed a NER-ben, és ha Müller Cecília helyében lennénk, Deák Dánielt azonnal megvizsgálnánk, mert talán nem ő a nulladik beteg, de az biztos, hogy köze volt a járvány kirobbanásához. A „sokat látott szakértőként” elhíresült álhírgyáros a Partizán műsorában bizonyította, hogy az igazságnál csak az erkölcsöt, a logikát és retorikát gyűlöli jobban. Önlejáratásának tanulsága röviden összefoglalható: „nem tudom”. Mint Mészáros Lőrinc egy műveltségi vetélkedőben. Még abban sem lehetünk biztosak, hogy Deák Dániel az elmúlt éveket közöttünk töltötte, válaszaiban egy másik dimenzió szabályrendszere körvonalazódott – a saját és a társadalom mentális egészségének megőrzése érdekében maradhatott volna abban a párhuzamos valóságban. És ezzel nincs egyedül: a dimenziók közötti átjárók legalább olyan zsúfoltak, mint a már-már közhelyig emlegetett damaszkuszi út.
KÓSA ANDRÁS
Orbán stratégiai hibájának tudják be a Fideszben a vereséget
A Fidesz elnöke egy májusi pártkongresszuson akár meg is erősítheti magát tisztségében, de közben így is megkezdődött a párt eróziója – mondták forrásaink.
Bayer Zsolt is frissen érkezett hozzánk. – A néplélekben valami megváltozott, átalakult, és ellenünk fordult. Ha ennek okát nem találjuk meg mihamarabb, s ha megtaláltuk, de nem vonjuk le a megfelelő következtetéseket, akkor nem lesz visszaút – írja szombati publicisztikájában a nagy gondolkodó, aztán felsorol és a felsorolásban egyszerre meg is valósít szinte mindent, ami a Fidesz bukásához vezetett. Mintha kezében lámpással kutatna a sötét pincében, és órák után sem találná, amit keres: a lámpást. Bayer Zsolt folyamatosan rávilágít a kudarc okára, mégsem veszi észre.
Írásában a szabadság ördögi implikációit emlegeti – nem saját kútfőből, Rüdiger Safranski német filozófust idézi –, és a létezés fekete lyukában keresi a Tisza szavazóit. Az éjsötét vákuumból indulva tényleg nehéz megérteni, miért lett elege a társadalom jelentős részének a folyamatos verbális agresszióból. – Lássuk be: azokat, akik visítva, őrjöngve tapsolják meg azt a kijelentést, hogy egyik idoljuk majd a fejünkre teszi a heréit, akik visítva, őrjöngve lámpavasra kívánnak minket, azoknak nekünk nincs mit mondani – tudja le a fiatalokat egyetlen mondatban Bayer Zsolt, újratermelve a Fidesz kampányának lényegi hazugságait.
És ugyanezt végzi el a korrupció esetében is. – De szögezzük le, mert fontos: az nem korrupció, ha a közbeszerzésen nem egy külföldi multi, hanem egy magyar vállalkozó nyer. És persze mi sem természetesebb, minthogy a külföldi multik irányította globális világ ezt akarja a legnagyobb korrupciónak láttatni – írja annak az országnak a polgáraként, ahol a korrupció a gazdasági rendszer működésének természetes része. Nem a globális háttérhatalom gyíklényei láttatják korrupciónak azt, ami itthon folyik, hanem a Fidesz. Szerény becslések szerint alsó hangon is 11 ezer milliárd forintot „tereltek el” a NER-ben, vagyis ennyi vándorolt magánzsebbe a közvagyonból. A rendszer haszonélvezői nem győzik külföldre menekíteni a vagyonukat, és Bayer Zsolt a globális világot okolja? Ha nem lenne globális a világ, a gátlástalan tolvajoknak most nem lenne hová szökniük.
Az ötös számú vágóhíd párttagkönyv büszke tulajdonosa helyzetértékelést ígért, de a merész szembenézése nyomokban sem tartalmaz valóságot. Egyszerűen képtelen a beismerésre. De ezért aligha vállalhatja egyedül a felelősséget, a NER lényegileg hamis, és ebből a zárt világból lehetetlen kitörni a rendszer személyes összedöntése nélkül. Amikor az alapvető hibák keresésekor éppen az alapvető hibákat hazudja el, Bayer Zsolt az Orbán-rendszer továbbélését biztosítja, csak immár ellenzékben.
És ugyanezt a munkát végzi el a névadó nagyfőnök is. – Soha nem tűrtem el semmilyen korrupciót – mondta vereségfelmérő interjújában Orbán Viktor. A Patrióta videója ennél a mondatnál akár véget is érhetett volna, hiszen ami onnan jött, az már olyan volt, mint a nyugati filozófia Platón után: lábjegyzet csupán. Ha a rendszer első embere így láttatja az elmúlt 16 évet, nem várhatjuk el, hogy a vazallusai mást mondjanak. Őszinteségnek nem marad hely.
Ami pedig ennél is nagyobb baj, hogy a bűnbocsánatnak sem. Többen elnézést kértek ugyan a hibákért, amiket elkövettek, de a NER áldozatait egyelőre egyetlen fideszesnek sem sikerült megkövetnie. Ki kér bocsánatot az államilag mentegetett pedofilok áldozataitól? Ki kér bocsánatot a szexuális ragadozóknak kikiáltott homoszexuálisoktól? Ki kér bocsánatot a verbális és fizikai agressziónak kitett, lealacsonyított, tárgyiasított és a legrosszabb macsó viccek szintjére alázott nőktől? Ki kér bocsánatot a gyerekektől a tönkretett oktatásért? Ki kér bocsánatot a betegektől a lerohasztott egészségügyért? Ki kér bocsánatot az utazóktól a nevetségességig lezüllesztett közlekedésért? Ki kér bocsánatot a civilektől, a független újságíróktól, akiket személyükben támadtak, vagy éppen a létükben fenyegettek? Ki kér bocsánatot a társadalomtól az évekig tartó verbális bántalmazásért, a sorozatos hazugságkampányért, az uszításért és félelemkeltésért?
Szerencsés lenne talán ezekkel kezdeni a Fidesz újjáépítését. De persze hagyhatják az egészet a francba, hiszen létezik egy másik út is. A Gajdics Ottó-i út. A választás estéjén fenomenális előadást produkáló propagandista műsorából a Fidesz munkásságát tökéletesen összefoglaló videó született. Ebben a két és fél percben benne van a NER szíve-lelke; legalább annyi múltidézés, mint előretekintés; bánat, öröm, csalódás és eufória, vagyis minden, amire szükségünk lehet ezekben a napokban. Ha Orbán Viktor valóban a magyar politika ütőerén tartja az ujját, akkor biztosan megérzi, hogy mostantól a tangó ritmusára dobban az ország szíve. Ja, és egyben a köztársasági elnök problémáját is azonnal meg lehetne oldani.
Gajdics Ottó for president!
