December 12-13-án, két nap alatt 39 törvényt módosított a parlament. Köztük a választási törvényt is, amely ezzel – a 2013. áprilisi hatálybalépése óta – most már harmincöt alkalommal módosult. Január elsejével hatályba lép a 36. változtatása is.
Az ilyen gyakori törvénymódosítások sértik a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot és az előreláthatóságot egyaránt. A legelső módosítás már a jogszabály hatálybalépését követő napon megtörtént, tehát a közlönyállapot nem élt 24 órát. 2014 óta (a 2018. évi választás kivételével) valamennyi országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választás előtt legalább egy változtatást elrejtettek valamely salátatörvényben. A 2014. évi önkormányzati választás előtt, fél éven belül háromszor is történt módosítás. Így nem lehet kiszámítható módon, a jogbiztonság sérelme nélkül legitim és alkotmányos választásokat tartani.
A nagy törvényhozási dömpingben elfogadott szuverenitásvédelmi jogszabály értelmében ezután tilos a pártok külföldi támogatása – azaz nem legális a más államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás. Csakhogy ezzel a törvény kizárja azt is, hogy akár az Európai Unióból bárhonnan érkezzenek pénzek a pártok számára. Ezzel szemben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 63–66. cikke a szabadságok egyikeként bevezette a tőke szabad mozgását, erre vonatkozóan minden korlátozást megtiltott. Azon esetekben, amikor a tagállamok indokolatlanul korlátozzák a tőke szabad mozgását, az EUMSZ 258–260. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárást kell alkalmazni.
Egy módosítás folytán a Büntető Törvénykönyv is bűncselekménynek minősíti és büntetni rendeli a választások befolyásolását külföldi pénzek által. A fentiek alapján az uniós jog válhat így bűncselekménnyé. Ezzel szemben nem bűncselekmény, még csak nem is jogsértés, ha a Fidesz akár pártként közvetlenül, akár a különféle álcivil szerveződéseken keresztül korlátlanul csapolhatja meg a magyar költségvetést.
Kimondatott az is, hogy a frissen felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésével szemben jogorvoslatnak nincs helye. Az Állami Számvevőszék is pontosan ugyanígy működik: semmiféle kontrollja, sem korlátja nincs. A minden konkrétumot nélkülöző, csak általánosságokat megfogalmazó szabályozás nem rendelkezik arról, hogy milyen szempontok mentén végzi a hivatal a dolgát. Ellenben:
– A hivatal minden indok és valós jogalap nélkül bárki ellen vizsgálatot indíthat.
– A törvény szándékosan annyira homályosan fogalmaz, hogy ennek alapján akár már annyi is elég a vizsgálathoz, ha valaki egyszerűen csak kormánykritikus. Pedig alkotmányos követelmény, hogy a jogszabálynak a norma címzettjei számára egyértelműnek kell lennie.
– Semmiféle szabályozás nincs arra, hogy milyen szempontok szerint érhető tetten a szuverenitás megsértése.
– Nemcsak azok lesznek kötelesek a hivatallal együttműködni, akikkel szemben vizsgálat indul, de azok is, akiknek a vizsgált ügyhöz akár csak érintőlegesen közük van.
– A hivatal eljárásával szemben a törvény kizár minden kontrollt, jogorvoslatot, az minden más szerv hatáskörén kívül esik. E tekintetben pontosan ugyanúgy törvények felettinek minősül, mint az egykori Nemzetközi Beruházási Bank, amelyet a közvélemény csak orosz kémbankként aposztrofált. És miközben lényegében törvényen kívüli a szervezet, addig bárkinek, aki a látóterébe kerül, legitim módon megsértheti a legalapvetőbb törvényes és alkotmányos jogait.
– A hivatal akár szenzitív személyes adatokhoz is hozzáférhet: ez egyfajta bürokratikus Pegasusnak is mondható.
Még ez a jelenlegi, fideszes Alkotmánybíróság is kimondta a 32/2019. (XI. 15.) AB határozatában: alkotmányos követelmény, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult, végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét egy erre irányuló kereset alapján a bíróság érdemben, a párttámogatás visszafizetésének, illetve csökkentésének összegszerűségére is kiterjedően felülvizsgálja. De ennek az alkotmányos követelménynek mind mai napig nem tett eleget a fideszes többség, ellenkezőleg, inkább ugyanezt ráfűzték a szuverenitásvédelemre is.
Mint ismeretes, az Állami Számvevőszék teóriája szerint a Márki-Zay Péter polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) külföldi pénzekből fizette az ellenzéki kampány egyes költségét: noha maga a mozgalom nem volt ott a választáson induló szervezetek közt, bizonyítéknak tekintették, hogy az MMM vezetője az ellenzéki pártok közös miniszterelnök jelöltje volt. Csakhogy ez 1. nem bizonyítja, hogy az MMM valóban finanszírozta az ellenzéki pártok kampányát, 2. ezen hipotetikus logika alapján az ellenzéki pártok Márki-Zay Pétertől kapták (volna) a pénzt, nem az MMM-től.
Ezen gondolatmenet viszont oda is elvezet, hogy a Fidesz is vastagon részesült tiltott pártfinanszírozásban, mivel a Fidesz elnöke egyben a miniszterelnök is. Ebben a minőségében lényegében szabadon rendelkezik az egész költségvetéssel, mivel az Államháztartási törvény 1. paragrafus 10. pontja szerint a kormány irányítása alá tartozik a központi költségvetés valamennyi fejezete. De az Állami Számvevőszék mégsem vizsgálja sem a kormány, sem pedig a Fidesz közpénz-költését.
Ugyanakkor semmilyen törvényi előírás nincs annak vizsgálatára, hogy ha egy nem külföldi magánszemély ad támogatást egy pártnak, akkor hogyan jutott az általa adományozott pénz birtokába. Ha ez szempont lenne, akkor el kellene marasztalni a Fideszt is, ugyanis a pénzügyi beszámolóik alapján a Fidesz európai parlamenti képviselői az Európai Uniótól kapott javadalmazásukból támogatják a pártot.
Végezetül: figyelemre méltó, hogy míg a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökévé olyan magyar állampolgár nevezhető ki, akivel kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg, addig Orbán Viktor úgy lehet lassan másfél évtizede miniszterelnök, hogy soha nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon. Már önmagában ez is felvet néhány nemzetbiztonsági és szuverenitásvédelmi kockázatot.
A törvény szerint emellett a hivatal elnöke nem lehet párt tagja. Ezzel szemben, valamint annak ellenére, hogy az államelnök sem lehet párttag, Novák Katalin még mindig tagja a Fidesznek. Kétségtelen tény, Novák Katalin a tagságát felfüggesztette, de ettől még tagja maradt a Fidesznek.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. december 21-én.