1. Kenyér mindenkinek kell. Fáradságos munka terméke, s néha még a fáradság is hiábavaló. Például Etiópiában az 1968–72-es aszály idején, vagy a Sahel-övezetben (az 1972–73-as aszály idején itt 4 millió állat, 850 ezer tonna termés pusztult el), a több mint ötszáz milliós Indiában vagy a 39 millió – tizenöt évesnél idősebb – írástudatlan Latin-Amerikájában. A világ mezőgazdaságának gondjaiba bele lehet őszülni.

2. Vidám emlékezetű falusi vasárnap délutánokon rendezték meg néha a kövérek és a soványak focimérkőzését. Ezeken rendszerint a soványak győztek, mert jobban tudtak loholni. Rossz hasonlat – a világgazdaság nem focimeccs. A világ mezőgazdaságának „soványai” (például Közép-Afrika, vagy Közép-Ázsia, ahol a gabonafogyasztás 1973–74-ben 111, illetve 176 kg/fő volt) annyira távol tengődnek a bőség asztalától, hogy meg nem jelenés miatt veszítenének a „kövérek” ellenében. (Kelet-Európa 744 kg/fő, Kanada 1034 kg/fő, Ausztrália és Új-Zéland 416 kg/fő gabonát fogyasztott az említett időszakban.)

3. A könyv (Dr. Nagy Miklós Pillantás a világ mezőgazdaságára, Kriterion Könyvkiadó, 1975.) napok alatt elkelt. Legalábbis Csíkszeredában. A sajátomat máris kölcsönkérték. Egy műszaki értelmiségi ismerősöm kérdezte, aki eddig a mezőgazdaságot egy kézlegyintéssel, mint holmi közönséges dolgot intézte el, s a mezőgazdaságban dolgozókat nem földműveseknek, hanem parasztoknak nevezte: – Nem tudnád megszerezni? Olvastam. Döbbenetes.

4. A mezőgazdaságról szól, tehát – szakirodalom. Népszerűsítő szakirodalom rengeteg adattal, de ez az adathalmaz pillanatig sem unalmas, hanem ésszerűen felhasznált és bizonyító erejű. Nem terjengős, nem okoskodó, nincsenek benne fejezetnyi körmondatok, mint a hasonló jellegű munkákban általában. A mezőgazdaságról így is lehet írni.

5. Ha jól odafigyelünk, ez a könyv csupán témája szerint szakirodalom. Megírási módját tekintve – dokumentumriport. Az emberi gyarlóságról. Az árubőségről és az éhezésről, az ausztráliai üregi nyulak s az új-zélandi őzek irtásáról, a kukoricával fűtött mozdonyokról, a terjeszkedő sivatagokról. Arról, hogy miért nem tudja eltartani az az egy hektár mezőgazdasági terület a ráeső 1,08 embert, pedig eltarthatná… A könyvet agrárszakember írta, aki hosszú ideig újságíró volt. Szerencsés ötvöződés.

6. Ha dr. Nagy Miklós könyvéről azt a kijelentést tettük, hogy műfaját tekintve dokumentum-riport, a Korunk-sorozatba való „bezsúfolása” is megkérdőjelezhető. Nem mintha nem illeszkedne a sorozat arculatába, de a terjedelmi korlátok, úgy érezzük, gúzsba kötik a szerzőt, ami miatt több alkalommal bocsánatot is kér. Beismeri, hogy a szűk keret miatt kénytelen egyes földrészek mezőgazdaságán galoppban átszaladni.

7. Dr. Nagy Miklós jó agrárszakíró. Magyarul író jó agrár szakírónk kevés van, ők is kiöregedőben. A Hétben írta le Cseke Péter – Major Miklósról szóló riportjában – a panaszt (a panaszos éppen dr. Nagy Miklós): nincs utánpótlás. S úgy tudom, A Hét pályázata sem segített ezen. Főként a műszakiakat s az orvostudományok terén dolgozókat mozgatta meg, legkevésbé pedig azokat, akiknek a leginkább szükségük lenne a szakirodalomra: az agrárszakembereket.

8. Nézzük meg, milyen magyar nyelven megjelenő agrárirodalomhoz jut hozzá az érdeklődő. A szakkiadó, a Ceres 1975-ös tervében tizennyolc magyar cím olvasható (ebből öt a tartaléktervben). A tizennyolc cím között ilyenek is vannak: „A modern lány könyve”, „Hogyan viselkedjünk”, „Szórakozzunk”, „Szárnyashús-készítmények“, „Kérdések és feleletek a szülőknek”…

9. Az agrárszakemberek tábora népes és szétszórtságában is egységes. Csak Hargita megyében több mint ötszáz főiskolai végzettségű szakember tevékenykedik. középkáder ugyanannyi. Szétszórt, de egységes, hisz – akárcsak a tanügyiek – egyetlen minisztérium, megyei szinten egy igazgatóság hatáskörébe tartoznak, tehát adminisztratíve is lehet rájuk hatni. (Például a könyvvásárlásban segíthet az Agronómus Ház). Ez a réteg, amely zömében falun él, eleve is nehezebben jut szakirodalomhoz, ugyanakkor a „begyepesedésnek” is a legjobban ki van téve. (A Hargita megyei Agronómus Ház könyvtárának 73 agrárszakember olvasója van. Igaz, a könyvtár állománya sem a leggazdagabb, minthogy csak két éve létesült.) Lévén, hogy falun élnek, népnevelési feladataik is nagyobbak, vagy nagyobbak kellene hogy legyenek. Ritka az a mezőgazdasági szakember, aki lépést tud tartani szakmája haladásával.

10. Dr. Nagy Miklós könyve 2900+90+20 példányban jelent meg.

Megjelent A Hét VI. évfolyama 34. számában, 1975. augusztus 22-én.