Az Új Hét címére friss közleményt küldött a Kormányfőtitkárság keretén belül működő Fenntartható Fejlődés Főosztály. A szokottnál is fontosabbat, tekintve a világhelyzetet, benne az üzemanyagok kérdéskörével. Alapvető kérdés a háború miatt, de nagyon az lenne háború nélkül is.
Az üzemanyagkérdés – tágabban: az energiahordozók kérdése – a világgazdaság egyik strukturális alappillére. Nem egyszerűen egy iparág a sok közül, minden más szektorra sokszoros hatással van. Röviden: energia nélkül nincs modern gazdaság. Az olajár mozgása pedig közvetlenül beépül az inflációba. A makrogazdasági alapinfrastruktúra tekintetében a fosszilis energiahordozók, különösen a nyersolaj – bár globális GDP-arányos súlya közvetlenül nem kiemelkedő (mindössze 3-5 százalék) – közvetett hatása rendszerszintű: gondoljunk a közlekedésre (szárazföldi, légi, tengeri), a mezőgazdaságra (gépesítés, műtrágya – földgáz-alapú ammónia), a vegyiparra, műanyagiparra, a hő- és villamosenergia-termelésre. Rendszerszintű problémák rendszerszintű megoldást igényelnek. (Ez így szebben hangzik, mint a „globális”, ugye?)
A közlemény természetesen technikai jellegű, egy kormányrendeletről, annak sürgős elfogadásáról van szó.
A kormány elfogadta az alternatív üzemanyag-infrastruktúra fejlesztéséről szóló sürgősségi rendeletet
Románia Kormánya február 12-én, csütörtökön elfogadta az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítésére vonatkozó intézményi keretrendszer és a szükséges intézkedések megállapításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet, amely az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1804 rendeletének végrehajtását szolgálja.
A jogszabály létrehozza az új uniós követelmények nemzeti szintű alkalmazásához
szükséges irányítási keretet, és hatályon kívül helyezi a 34/2017. számú törvényt.
A rendelet révén Románia megerősíti elhatározását az Európai Bizottsággal
szemben vállalt kötelezettségek teljesítésére, beleértve a 2025. november 5-én
benyújtott Nemzeti Politikai Keret gyakorlati megvalósítását is.
A végrehajtási folyamat kormányzati szinten a Kormányfőtitkárság keretén működő
Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinálásával valósul meg, együttműködésben
az illetékes hatóságokkal és intézményekkel.
A rendelet meghatározza:
– az alternatív üzemanyag-infrastruktúra fejlesztésében érintett közintézmények
feladatait;
– az állami és magánszektor kötelezettségeit;
– az intézményközi együttműködés mechanizmusait;
– a jogszabályi kötelezettségek be nem tartására vonatkozó ellenőrzési és
szankcionálási rendszert.
A jogszabály elfogadásának jelentős hatása van:
– a közlekedési ágazat üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésére;
– a környezetminőség javítására és a klímaváltozás elleni küzdelemre;
– a fenntartható személy- és áruszállítási infrastruktúra bővítésére; – a zöld technológiákba irányuló beruházások és innováció ösztönzésére;
– új munkahelyek teremtésére és a gazdasági fejlődés elősegítésére.
A sürgősségi rendelet elfogadása és az alternatív üzemanyag-infrastruktúra
fejlesztése révén új munkahelyek jönnek létre, Románia pedig csökkenteni tudja a
fosszilis üzemanyagoktól való függőségét az alternatív üzemanyagok
alkalmazásával és elterjesztésével, beleértve a hidrogént, a bioüzemanyagokat, a
sűrített földgázt (CNG) és a cseppfolyósított földgázt (LNG), elsősorban a közúti
közlekedés területén.
Emeljük ki külön a fenti tömbből: „A végrehajtási folyamat kormányzati szinten a Kormányfőtitkárság keretén működő Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinálásával valósul meg, együttműködésben az illetékes hatóságokkal és intézményekkel.”
Tehát ez a főosztály, annak vezetője, Borbély László államtanácsos fogja összehangolni – közvetlenül az Európai Unió „kormányával”, az Európai Bizottsággal együtt – mindazt, amit a rendelet előír.
A rövidesen hetvenkettedik életévét betöltő Borbély Lászlónak hosszú politikai, parlamenti és kormánytisztviselői pályáján ismét sikerült szintet lépnie. Feladata nem könnyű, nagyon összetett, de a helyzete minden bizonnyal stabilabb, mint a többi magyar, RMDSZ-es kormánytagé.
A szerkesztő megjegyzése
Az Európai Unió csütörtöki informális csúcsán a huszonhét tagállam vezetői az Európai Unió versenyképességi problémáira igyekeztek megoldásokat találni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke: „A pénzpiac uniója egy másik kiemelt terület, itt évek óta nincs elmozdulás. A statisztikák szerint évente 300 milliárd euró Európában megtakarított pénzt fektetnek be az USA-ba, mert itt jelenleg huszonhét egymással alig összefüggő pénzpiac létezik.”
