Stuflesser Ferdinand tiroli műhelye 1875-ben alapult és kiváló egyházművészeti termékeinek, alkotásainak köszönhetően rövid idő alatt Európa szerte ismertté vált. Ez a műhely máig működik és ha jól tudom, a vezetőjét ma is Stuflesser Ferdinandnak hívják.
Jól ismert név ez a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében is, a műhelyből származó legértékesebb, legszebb alkotások Felsővisón láthatóak.
A felsővisói templom 1910-ig épült fel, belső díszítése, berendezése 1912-re készült el. A templomot Moretti Ágoston (Agostino) tervezte, olasz mesterek építették, de kinézete inkább osztrák példákat idéz. Stílusa neogótikus, tornyán a kereszt 47 méter magasan van. Egyrészt Papp Simon helyi földbirtokos hagyatékából finanszírozták, de a legfontosabb támogató a pénzügyminisztérium volt.
Az egyházmegye egyik büszkesége, a felsővisói templom főoltára 5000 koronába, egy kertes ház árába került. A hármas tagolású főoltár központi szobordíszét Szent János és Szent József szobra fogja közre. A központi részen Szent Annát, Joachimot, valamint a fiatal Máriát láthatjuk. A gyönyörűen csipkézett keretek, a mívesen faragott, festett négy angyalalak, a szentségház gazdagon díszített, aranyozott felülete magával ragadja a néző tekintetét egy olyan mesésen színes, gazdag formavilágú, álomszerű világba, ahol valódi, szemkápráztató csodák történnek úgy, hogy ebben a környezetben már-már természetesnek, magától értetődőnek hatnak.
A szószék is különlegesen gazdag díszítésű darab, de a felület minden kézzel elérhető részén, akárcsak az oltáron, láthatóak a dörzsölések, az avatatlan tisztítások nyomai, a kopások. Figyelemre méltó díszei a négy evangélistát ábrázoló, faragott, festett domborművek, érdemes még felfigyelni a hangfogó változatos, gazdagon aranyozott díszeire is.
A Jézus Szíve-oltár is szép darab, bár méretében, részleteiben lényegesen szerényebb a főoltárnál. Három szobor díszíti és nagyon változatosan faragott, festett részletek figyelhetőek meg a teljes felületén. Stuflesser Ferdinánd cége középkori hagyományokat éleszt fel a 19. század végén, a 20. század elején úgy, hogy nem csupán a látvány szépsége, egysége, tartalmi része, üzenete fontos számára, hanem hangsúlyt fektet a felhasznált anyagok, technikák minőségére, tartósságára is. A cél egyértelmű: a nézők elkápráztatása mellett az oltár minden részlete pontos, mindenki jól érthető, értelmezhető üzeneteket tolmácsol.
Mint láttuk, nagy előnye, látványossága ennek a templombelsőnek a gyönyörű, szobrokkal gazdagon díszített oltár mellett az egységes, harmonikus, változatos, elegáns ornamentika.
Kié ma ez a templom? 1904-ben még csak magyar és német nyelven zajlott itt a szentmise, 1940-től már ruszin és román nyelven is kellett istentiszteletet, pasztorálást tartani. Napjainkban a magyar és német lakosság és ezzel együtt a római katolikusok száma drámaian csökkent. 1992-ben még 2600 római katolikus élt Felsővisón, 2000-ben már csak 1680, a későbbi adatok hiányosak, pontatlanok, de a tendencia így is nyilvánvaló, a létszám folyamatosan, drasztikusan fogy.
