Könnyen elképzelhető, hogy Donald Trump első útja Európában Budapestre vezet majd, és az is, hogy Orbán Viktor tervezett új „békemisszióján” már az ő békemisszionáriusaként látogat el akár Moszkvába – mondta a Szabad Európának Feledy Botond külpolitikai szakértő.
Hogy mennyire gyors hatása van a nemzetközi politikára Donald Trump győzelmének, azt az is mutatja, hogy a Politico brüsszeli lapban már megjelent az értesülés, hogy a budapesti uniós csúcson Orbán Viktor videóhívás keretében kapcsolni fogja a leendő elnököt a 26-oknak, és az is felmerült, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Magyarországra érkezhet – mondta a Szabad Európának Feledy Botond.
A külpolitikai elemző, újságíró szerint nyilvánvaló, hogy „Orbán Viktor az utolsó gyümölcsöket is learatja” Trump győzelmével kapcsolatban a maga számára. „Például abszolút reális, hogy ha Orbán Viktor ismét békemisszióra készül – ahogy erre már tett utalást Gulyás Gergely egy Kormányinfón –, akkor megpróbál majd Trump békemisszionáriusaként feltűnni akár orosz, akár kínai viszonylatban – mondta. Hozzátette: – Ettől még persze kérdés, hogy Washington és Moszkva, Washington és Peking kapcsolatában a magyar diplomácia játszhat-e a jövőben bármilyen szerepet, ennek nincs sok realitása, de ettől függetlenül Trump támogatása megemelheti a nemzetközi politikában Orbán Viktort.”
Izzó kémia
Ennek az az egyik oka, hogy „a kémia most sokkal erősebb a két ember között, mint 2016-ban volt. Most nem Gorka Sebestyénen keresztül kell a kapcsolatot tartani Trumppal (a magyar származású brit biztonságpolitikai szakértő 2017-es elnöki beiktatása után egy darabig Donald Trump tanácsadója volt, mára viszont meglehetősen kritikussá vált az Orbán-kormánnyal szemben – a szerk.), hiszen Orbán Viktornak közvetlen bekötése van a Fehér Házba, mégpedig a lehető legmagasabb szintre” – fogalmazott a szakértő. Ennek köszönhetően könnyen elképzelhető az is, hogy elnökként Donald Trump hamar Magyarországra jön, mondjuk úgy, hogy valamely európai csúcsvezetővel folytatott tárgyalásaihoz az út Budapesten keresztül vezet.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Trumpot börtönnel fenyegették, elvették a vagyonát, meg akarták ölni, mégis győzött
„Ez persze nem jelenti azt, hogy egy Ukrajnáról szóló béketárgyaláson komolyan lapot osztanak Magyarországnak, de azt el tudom képzelni, hogy valamilyen szimbolikus gesztusban részesül Orbán Viktor, mondjuk lesz Budapesten is egy tárgyalási forduló” – tette hozzá.
A gyakorlat kicsit eltérhet
A gyakorlati kérdésekre rátérve az elemző azzal kezdte, hogy az eredmény tükrében bekövetkezett dollár-euró árfolyamváltozás hatásaként reggel óta a forint is erőteljes gyengülésbe kezdett. Ez annyiban nem meglepő, hogy Donald Trump jó előre kereskedelmi háborút hirdetett, az amerikai ipar védelmét. Ez nagyon érzékenyen hathat például a német autóiparra, amelyik éves kibocsátása tizenkét százalékát értékesíti az Egyesült Államokban, ezen keresztül pedig természetesen a magyarországi német autógyárak helyzetére.
Emellett – amennyiben Trump tényleg meg tudja valósítani, hogy hazatelepíti Amerikába az ipari termelés egyre nagyobb részét – az is kérdés, hogy az akkumulátoripar önállóan fenn tud-e maradni; ez ismét nagyon komoly hatással lehet a magyar gazdaságra. „Orbán Viktor könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy befektetői versenyre kényszerül legfőbb szövetségesével” – mondta Feledy Botond.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Amerikában: kampányeszköz, valódi szövetséges vagy nemzetbiztonsági kockázat?
A kemény amerikai fellépés Kínával szemben visszahathat akár a Budapest–Belgrád vasútvonal építésére, akár a tervezett kínai mozdonybeszerzésekre, akár arra, hogy kínai hitelből valósuljanak meg más magyar nagyberuházások. „Ezenkívül a legutóbb bejelentett magyar–kínai energetikai együttműködésre szintén, bár ennek a pontos tartalmáról semmit nem tudni, hiszen nem közölték.” Ezzel párhuzamosan az Európai Unió nyilván arra készül majd, hogy a kereskedelmi háború helyett inkább kereskedelmi tárgyalásokba húzza be Trumpot a kínai vezetéssel.
„Biden sem volt kevésbé nyomasztó”
A NATO-val kapcsolatban Feledy Botond azt mondta: az európai tagállamok számára „Joe Biden sem volt kevésbé nyomasztó a háború kitörése után, ő is keményen elvárta, hogy mindenki teljesítse a kötelezettségét, hogy bruttó nemzeti terméke két százalékát védelemre fordítja”. Igaz, Donald Trump esetében már felmerült az is, hogy háromra emeljék, „ez egy könnyű belpolitikai győzelem lenne az elnök számára, amit ritkán szokott kihagyni, hiszen ezzel amerikai fegyverek vásárlására késztethetné az európai NATO-tagállamokat”.
Hogy az ukrán háborúban hogy alakul az amerikai álláspont, az Feledy Botond szerint még nagyban függ attól, hogy milyen külügyi-védelmi apparátust állít fel maga mellé Donald Trump: itt még nagyon széles spektrumon mozog a lehetséges (fő)szereplők köre. Szerinte ugyanakkor itt is elmondható, hogy ha Trump megérzi egy könnyű, gyors belpolitikai siker lehetőségét (értsd: Trump, a béketeremtő), akkor belemehet akár egy olyan békébe is, amelynek a feltételei hosszabb távon nem lesznek fenntarthatók. „Nagy kérdés, hogy ez például Orbán Viktornak jó lesz-e.”
Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty.”