Nehéz a hazaszerető és haladó embernek megőriznie a nyugalmát Lázár János tranzitos előadását hallgatva. Ebben arról győzködte fideszes közönségét, hogy az Orbán-kormány mennyire elkötelezett Budapest mellett, és mennyire azt szeretné, ha a főváros erős volna és fejlődne. Azt mondta Lázár: „A Kárpátoktól északra Lengyelország dominálja az Uniót, délre pedig Budapest központtal Magyarországnak kell minőségi teljesítmény alapján dominálnia a régiót. A szomszédos államok gazdasági, társadalmi, tudományos, kulturális elitje számára Budapest kell hogy legyen a térségben a legjobb város a Kárpátoktól délre.”
Miközben a fenti célban egyetértek, Lázár szájából nemcsak amiatt ritka pofátlan és cinikus ez a kijelentés, amit az elmúlt években művelt Budapesttel a Fidesz, hanem leginkább azért, amit a CEU-val műveltek. Elüldözték Magyarország nemzetközi összehasonlításban legerősebb egyetemét, szétverték Európa egyik legszínvonalasabb tudományos, szellemi és kulturális műhelyét, most meg arról beszélnek, hogy azt szeretnék, ha Budapest Közép-Európa tudásközpontjává válna? Azt ugye tudják, hogy egy ilyen műhelyet nem lehet csak úgy erőből felépíteni? Ide nem lesz elég a legkisebb magyar, Mészáros Lőrinc „tudománya”. Ebből is látszik, hogy fogalmuk nincs arról, mit jelent a valódi tudás, mi a valódi érték.
A CEU elüldözése az Orbán-kormányok egyik ősbűne, megbocsáthatatlan csapás a 21. századi magyar jövőre nézve.
A mi generációnk feladata marad Magyarország tudományos, szellemi, kulturális renovációja: a magyar felsőoktatás fidesztelenítése; a 170 ezer forintos adjunktusi, valamint a német minimálbér alatti magyar egyetemi oktatói bérek érdemi megemelése; nemzetközi oktatói ösztöndíjrendszer; valamint a CEU hazahívása.
És a magyar név megint szép lesz.