Oroszország az Ukrajna ellen indított háborúja pont azzal a világgal fordult szembe, amelynek államai természetes szövetségesei, partnerei lennének korunk egyik legfélelmetesebb kihívásával szemben.
Az elmúlt két év történéseinek, az ukrajnai háború szörnyűségeinek hatására sokszor érezhetjük úgy, hogy érzéketlenné edződött az emberek lelke. A hírekben nap mint nap látható képsorok szinte természetessé tették a szomszédban élők szenvedését. Most mégis olyasmi történt, ami elborzasztotta az egész világot. A Moszkva mellett fekvő krasznogorszki Crocus City Hall rendezvényközpont elleni terrortámadás brutalitása mindenkit sokkolt. A közösségi felületeken kiposztolt helyszíni videófelvételek órák alatt bejárták a világhálót, így sokszor még azok az emberek is szembesülhettek a géppisztolyos mészárlással, a torokátvágással és a fegyvertelen civilek halálával, akik egyébként elkerülnék az ilyen híreket.
A barbár akciót az Iszlám Állam nevű nemzetközi terrorszervezet afganisztáni szárnya vállalta magára. A legradikálisabb iszlám csoportok között számon tartott Iszlám Állam tádzsikisztáni születésű tagjai fejenként 500 ezer rubelért (átszámítva kevesebb mint kétmillió forintért) gyilkoltak – megfogalmazásuk szerint hitetleneket –, gyújtották fel a koncerttermet, majd menekültek el az orosz fővárosból. Négy elkövetőt Moszkvától több mint 300 kilométerre, a belarusz határhoz vezető országúton fogtak el. A kórházakban több mint száz sebesült életéért küzdöttek, de a beomlott tetőszerkezet romjait csak lassan tudták átvizsgálni, ezért a mai napig nem lehet tudni, meddig emelkedik a halálos áldozatok száma. Március 28-án 143 elhunyt szerepelt a hivatalos listán…
A megválaszolatlan kérdések között ott van például az, hogy miért csak az első vészjelzések után egy órával értek a Crocushoz a terrorelhárító kommandósok. Negyven perccel az után, hogy a tömeggyilkosok átöltözve zavartalanul elhagyták a lángoló koncerttermet. Elemzők arra is keresik a választ, hogy a segítőkkel együtt hányan vehettek részt az Iszlám Állam akciójában, és hogy a hatóságok részéről tapasztalt lassúság tudatos támogatás, vagy csak a megszokott bénultság volt.
Hatalmas csapást jelent Vlagyimir Putyin tekintélyére a terrortámadás, amelyet titkosszolgálatai sem tudtak megakadályozni – Néhány nappal a március 22-i merénylet…
Akár azt is gondolhatnánk, hogy a tettesek és néhány segítő letartóztatása után ideje továbblépni. Sajnos ennek még nem jött el az ideje. Nem csak füstölgő romokat, halottakat, megnyomorított családok százait és egy megsebzett társadalmat hagytak maguk után a menekülő gyilkosok. Nyitott és nagyon kényes kérdések sokasága vár válaszra. Az egyik arra vonatkozik, hogy miért éppen Oroszországot és annak fővárosát választották ennek a szörnyű tettnek a helyszínéül. Miért a világ nagy részének szemében háborús bűnös moszkvai hatalomnak intézett véres kihívást az Iszlám Állam terrorszervezet?
A nemzetközi terrorizmus szakértőinek többsége nem lepődött meg azon, hogy az Iszlám Állam Oroszországban lépett. Több elemzés is arra emlékeztetett, hogy a közép-ázsiai világ már a cári birodalom keleti irányú terjeszkedése idején sem baráti gesztusként élte meg a keresztény szomszéd igényeit. A történelmi előzmények máig hatóan nem a harmonikus együttélésről szólnak. A Szovjetunió idején az afganisztáni háború gyűlölt ellenséggé tette Moszkvát. Így az ISIS számára a terjeszkedés természetes irányává a muzulmán vallású, volt szovjet köztársaságok térsége vált, majd onnan a számukra a hitetlenek nyugati világához tartozó Oroszország.
Az Iszlám Állam az elmúlt néhány évben számos európai országban készített elő merényleteket. Ezeket nemzetközi összefogással eddig sikerült megakadályozni.
Két terroristával végeztek az oroszok, egy orosz milliárdos Ukrajna elleni atomtámadásra szólított fel – Tádzsikisztán szerint az orosz hatóságok olyan tádzsik…
Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújával pont azzal a világgal fordult szembe, amelynek államai természetes szövetségesei, partnerei lennének korunk egyik legfélelmetesebb kihívásával szemben. A mostanra elmérgesedett viszony ellenére az Egyesült Államok március 8-án figyelmeztette az orosz vezetést, hogy valakik merényletet terveznek végrehajtani nagy látogatottságú rendezvényen Moszkvában. Putyin az orosz titkosszolgálat vezetőivel azokban a napokban tartott tanácskozásán azzal söpörte félre az amerikaiak jelzését, hogy csak indokolatlan pánikkeltésről van szó. Hogy ez mennyire volt nagy hiba? Ma már világosan látszik…
Ennél a tévedésénél azonban sokkal súlyosabb, Oroszországra nézve inkább tragikus történelmi hibát is elkövetett Vlagyimir Putyin Ukrajna megtámadásával.
Nem lehet elégszer emlékeztetni arra, hogy az orosz elnök személyes bűne miatt ma már halottak százezreiről és megnyomorítottak millióiról beszélhetünk. De van Putyin torz világlátásának Oroszország egészére nézve is drámai következménye. A Kreml ura érezhetően a rabjává vált annak a gondolatnak, hogy az ő történelmi küldetése az orosz világhatalmi érdekszféra újraegyesítése, birodalma visszahelyezése a nagyhatalmak színpadán az Egyesült Államok és Kína mellé. A hangsúly ebben az esetben azon van, hogy mellé!
Először Grúzia megtámadása, majd 2014-ben Ukrajna részleges megcsonkítása azt sugallta, hogy nem kell válogatni az eszközökben. Egészen pontosan a világpolitika szereplőinek megengedő, gyenge reakciója jelezte azt, hogy folytathatja terve megvalósítását. Putyin ekkor követte el azt a tévedését, amit, ha nem a maga alkotta alternatív valóságban élne, kivédhetett volna. Oroszország vezetőjének figyelmét elkerülte az a tény, hogy mennyit változott a világ. Hogy ma már annyira kölcsönös függés jellemzi a világpolitika szuperhatalmainak érdekérvényesítését, hogy még az Egyesült Államok sem tehet meg bármit erős szövetségesek és pontos nemzetközi jogi támasz nélkül.
Ebben az önmagára tévesen kiosztott szerepben Vlagyimir Putyin két Oroszországra életveszélyes szellemet is kiszabadított a palackból. A határok erőszakos eszközökkel való módosításának lehetősége végigvonul az emberiség egész történetén. Végig, egészen a történeti közelmúltig, amikor is, hogy elkerüljék az újabb világháborúkat, mindenki számára elfogadottan rögzítették a nemzetközi határokat. A külső és a föderatív állami berendezkedés miatt fontos belső határok sérthetetlensége különösen fontos volt Oroszországnak. Most felrúgva ezt a játékszabályt
a Kreml precedenst teremtett.
Olyan hivatkozási alapot, ami kényessé tehet több jószomszédi kapcsolatot. A több mint 20 ezer kilométernyi orosz szárazföldi határ számos szakaszának a jelenlegitől eltérő értelmezése ismert a Kaukázusban és Kínában egyaránt.
A másik, ugyancsak Ukrajna megtámadásával összefüggő végzetesen hibás döntése az volt Putyinnak, hogy a soknemzetiségű országban kiengedte a rasszizmus szellemét a palackból. Oroszországban makacsul leplezni vágyott tény a közép-ázsiai, kaukázusi és szibériai őslakos etnikumú emberekkel szembeni lenézés, sőt inkább utálat. Sokat javított a helyzeten, amikor a közép-ázsiai és kaukázusi volt szovjet tagköztársaságok elnyerték önálló államiságukat. Azonban a „közel-külföldinek” nevezett együttélés részeként Oroszország először a kritikus munkaerőhiány orvoslására enyhített a munkavállalási korlátokon. Majd
a hatóságok egyre inkább szemet hunytak a „feketék” valós korlátokat nem ismerő beutazása felett. A hétköznapi szóhasználatban annyira elterjedt ez a minősítés, hogy az oroszok többszöri visszakérdezés után sem gondolják rasszistának.
Az Ukrajna elleni háború csak felerősítette ezt a lassan robbanásveszélyessé váló feszültséget. Az orosz állam tovább könnyített a beutazók munkavállalásán, azok pedig, akik hajlandók szerződéses katonaként harcolni az ukrán fronton, rövid úton megkapják az állampolgárságot is. Hogy mennyire nagy a baj, mi sem jelzi jobban, ahogyan a terrortámadás hatására elszabadultak az indulatok. A négy terrorista tádzsikisztáni származása elegendő volt ahhoz, hogy a közösségi médiában félelmetesen felkorbácsolódjanak a közép-ázsiai bevándorlók elleni indulatok. De ez még csak a kezdet. Hiába Putyin erőltetett igyekezete, ahogy minden bizonyíték nélkül próbálja felfedni az ukrán szálat, és a nyugati érdekeket az elkövetők mögött. A közösségi felületeken izzó gyűlölet már nem kér útmutatást.
Fél éve a csodával határos módon sikerült megállítani a lincselésre éhes tömeget Mahacskalában. Ott és akkor muzulmánok indultak pogromra zsidók ellen. Most a hírek szerint számítani lehet további ISIS merényletekre. Ha ez bekövetkezne, ki fogja megállítani a tömeget?
Megvádolták és előzetes letartóztatásba helyezték a krasznogorszki terrortámadás négy elkövetőjét – Az intézkedést május 22-ig rendelte el a Baszmannij kerületi…
Megjelent a Népszava Szép Szó rovatában 2024. március 31-én.
