Románia közigazgatási átszervezésére vonatkozó törvényjavaslatot nyújtott kedden a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) – írja a G4Media a párt tájékoztatása alapján. A javasolt intézkedések között szerepel a megyék és helységek számának csökkentése, de Bukarest átszervezése is. A párt politikusainak az állítása szerint azt szeretnék, hogy kisebb, kevesebb intézményből álló közigazgatási apparátus alakuljon ki, ahol takarékosan költik el a közpénzt.
A törvénytervezetet Alin Apostol, az USR bukaresti képviselője, Narcis Mircescu, az USR Argeș megyei képviselője és Teodor Lazăr, az USR Bákó megyei képviselője nyújtotta be. Érvelésük szerint Romániának olyan területi struktúrára van szükség, amely révén fejlődhet, nem pedig olyanra, amely a pártklientúrának juttattja a pénzt.
„Ha sikerül végrehajtani az USR által javasolt közigazgatási átszervezést, akkor hozzávetőleg 17 milliárd lejt takaríthatunk meg évente” – idézik a párt közleményét, amiben azt is hozzátették, hogy ebből évente öt-hat regionális kórházat vagy 2000 kilométer autópályát lehet megépíteni.
A tervezet szerint nyolc közigazgatási egység alkotná az országot, amelyeket „megyéknek” neveznek, de ezek lényegében a 2004-ben létrehozott fejlesztési régióknak felelnének meg:
- az Északkelet megyéhez a mostani Bákó, Botoșani, Iași, Neamț, Suceava és Vaslui megyék tartoznának,
- Délkelet megye lenne a mostani Brăila, Buzău, Constanta, Galati, Tulcea és Vrancea megye egybevéve,
- Dél-Munténia megyét a mostani Argeș, Călărași, Dâmbovița, Ialomița, Prahova és Teleorman megyék alkotnák,
- Délnyugat-Olténia megye a mostani Dolj, Gorj, Mehedinți és Olt megyékből állna,
- Nyugat megye lenne a mostani Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megye,
- Északnyugat megye Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyékből tevődne össze,
- A Központi megyét a mostani Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megyékből alakítanák ki,
- Bukaresthez csatolnák Ilfov megyét.
Az USR tervezete szerint a városok lakossága nem lehet kevesebb 20 ezer főnél, míg egy községnek legalább háromezer lakosra lenne szüksége. A tervezet előírása szerint Bukarest nem szektorokból, hanem kerületekből állna, és az egységes fejlesztési stratégiáját egy központi polgármesteri hivatal határozná meg.
A törvénytervezet ugyanakkor sok más részletet is szabályozna, például a magánszektorból inspirálódva elektronikus munkaidő-nyilvántartást vezetne be a közintézményekben dolgozók számára.
Ahhoz, hogy az USR javaslata átmenjen, más pártoknak is támogatniuk kéne azt. Az szinte borítékolható, hogy az RMDSZ nem támogatná a javaslatot, hiszen ha megvalósulna, akkor minden megyében kisebbségben kerülnének a magyarok. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a Facebookon úgy reagált, hogy „az 1996-os, szlovákiai Meciar-féle ‘reform’ tökéletes mása” az USR javaslata.
A javaslat teljes egészében itt olvasható.
A szerkesztő megjegyzése
Sajnos az ötlet „gyakorlati”, „racionális” szempontból sokak számára vonzónak tűnhet, politikai szempontból pedig – még inkább. Ennél is aggasztóbb, hogy a nemzetközi konstelláció kedvez az ilyen ötleteknek, újjászervezéseknek.
A cikk olvastán két dolog jut eszünkbe:
1. anno Kelemen Hunor szövetségi elnök bocsánatot kért az USR-től, amiért a parlament épületéből kilépő, fenyegető tüntetők között végighaladó Márton Árpád képviselőnek ijedtében Iliescu Bukarestbe hívott bányászai jutottak eszébe…;
2. a közigazgatás átszervezésének tervéről szóló cikk számára keresve sem találhatott a szerkesztőség jobb címképet, mint a fenti, amely területi autonómiát követel. Ha ettől sem riadnak vissza a román honanyák és honatyák… Amúgy a menet eléggé temetési jellegű… talán ebben van az irónia?
